Párszor már linkeltem notsonoisy videót (robotforma autókból, számítógépes játékok mozi nézőterén, stb..). Az új évre is készült egy videójuk, kifejezetten kreatív kivitelezéssel:) Nekem kifejezetten tetszik, amit a gyertyákból kihoznak:)

Viszont van egy másik videó is, az még tavalyról, kicsit munkaigényes, kicsit őrült, viszont annál látványosabb videó. Hihetetlen látvány és ez az a tipikus: Mekkora ötlet! - a videó után csak annyit mondtam félhangosan, hogy: Anyád! - kissé csodálkozva, elismerve, tisztelve. Nézzétek meg, aztán lesz mit küldözgetni a BUÉK-os körüzenetekben:P

Ugye hogy mekkora ötlet?!

Hű-hő-ha. Zajlik az élet, mennek a koncertek, kicsit fárasztó ez az éjszakai és nappali üzem egymást követően, de megéri:) Kicsit fáraszt, hogy éjjel érek haza, reggel pedig már dolgozom, de januárban úgyis uborkaszezon van, így bírni kell:) Több mint 9 együttes akad e 4 napon, de csak azokat írtam, amelyeken ott is voltam/leszek.

A szombati Ladánybene 27 koncert szuper volt, Fürdött a lelkem, meg lötyögtem géppel a kezemben a színpad mellett. Szeretem a Ladánybene 27 koncerteket, nyugtató hatással van rám az együttes szórta pozitív vibráció, ami általában beteríti a közönséget.

Hozzáteszem nekem nem a "Kell egy ház az óceán partján" a kedvenc számom, és még vigyorogtam is, amikor az első szám után egy lány már azt a számot kérte kiabálva az első sorban:P Én csípem sok-sok dalukat, de persze nekem is van kedvenc slágerem, a Fürdik a lelkem. Kirázott a hideg, amikor elkezdődött:) Koncertképekért katt a képre!

Vasárnap este három zenekar lépett fel a moziban. Az elsőre (Nils) épphogy odaértünk, utána jött a Kaukázus, amit szintén nagyon szeretek, mert jók a szövegei és túl tudtam tenni magam hamar a Szalai Éván, nekem már nem ez a szám jut eszembe, amikor hallom az együttes nevét. (Na jó, persze szeretem azt a számot is, csak találtam nekem jobban tetszőket, mint a Lift, az Ingatlan, vagy a Tartós Béke). Kár, hogy felolszlik a banda, vagy visszavonul vagy megpihen vagy mit csinál...

A kaukázus után jött a Vad Fruttik, amely együttes nevét, ha meglátom egy plakáton nem lesz nedves a bugyim (hogy egyféle képzavarral éljek). Nem rohanok őrülten jegyet venni, nem töltöm le az albumukat gyorsan warezról és nem állítom be a myspace oldalukat kezdőlapnak, s nem kérem anyámat, hogy dobjon le szotyira pénzt. Csupán elmegyek a koncertre, s ott jövök rá mindig, hogy tetszik amit a színpadon művelnek ezek az egyedek. A vasárnapi koncert is frankó volt, jó zenékkel, közjátékokkal, hangulattal. Fotók a képre kattintva.

Tegnap este pedig Irie Maffia, Anima Sound System volt a helyi zenei palettán. Az Irie Maffia szuper volt, szeretem Busa Pista szövegelését, akár MC, akár Zuboly, akár Irie szinten. Nemrég voltam már egy koncertjükön, de nem zavart, hogy ilyen hamar megyek megint, jót buliztam rá, a fotózás mellett.

Az Anima koncerttel osztott véleményt képviselünk Bonyival. Ő nagyon rá van pörögve, én meg szeretem egy-két számukat. A régi Anima slágerek is jók, viszont azokat jobban szeretem eredeti előadásban, a modern mez amit most ráaggattak szintén jó, csak ugye discmanben hatszázszor meghallgatott dalokat nehéz újraértelmezni. Ilyen tekintetben rugalmatlan vagyok, maradi, nem haladok a korral, a modernizációval. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy nem tetszik az új. Csak ez már más, még szokni kell.

Ma este korizni, utána pedig Ocho Macho koncertre megyek. Aztán holnap mindenféle focira kell menni, este céges-buli, 31-e pedig már kiszámítható:P Az egyetemi klubba megyek, Teafarm, szerintem elleszünk, csak még nem tudom, hogy éjfélkor pezsgővel, avagy teával koccintunk-e:P Az már biztos, hogy ásítozva, félholtan fogok átvánszorogni 2010-be, és elsején sokat fogok aludni:P Ó je...

Az utóbbi időben utolért a motorozhatnék, de sokkal jobban, mint az elmúlt pár évben. Eljutottam arra a szintre, hogy „ha törik, ha szakad” elvvel újra elindultam a motoros úton, egyelőre még csak gyalog.

Novemberben pár egymást követő napon folyamatosan megcsapott a motorozás szele. Annyira követték egymást a jelek, hogy elgondolkodtam: Miképp állhatnak a bolygók, hogy most így utolért minden? Hamar eldöntöttem: újra seggrakétát akarok.

Karácsony utolsó napján, egy pohár sör mellett ücsörögve a gép előtt fagy épp le a lábam, ahogy a hideg falhoz ér. Visszább is húzom kicsit *Atom hátrébb csúszik a székkel és belebújik a bélelt papucsba*. Nemsokára indulok Ladánybene 27 koncertre, hogy fürödjön kicsit a lelkem, e pár nap hoz koncerteket dögivel. Megyek Irie Maffia-Animára, Kaukázus-Vad Fruttikra, és Ocho Machóra is. Elleszek szokás szerint, némi munkával és szilveszterrel fűszerezve. Elsején szeretnék sokáig aludni.

Tegnap a kocsmában forraltboroztunk, persze nem szeretem a bort, se forralva, se hidegen, csak mostanság sikerült kétszer is összefutnom olyan fűszerezésűvel, ami elnyerte ízlésem. Este még néztem kicsit a Zene és szöveget is, mert ugye karácsony nem múlhat el Télapu nélkül s most már Hugh Grant is beállt az ünnepi sorban (Bridget Jones, Igazából szerelem, Zene és szöveg). Mondjuk ez nem zavar, mert csípem a karakterét, gesztusaival mindig valami jót hoz ki az amúgy sem egyszerűre megírt karaktereiből:)

Jó volt ez a három nap pihenés. Nem interneteztem, viszont rengeteget ültem gép előtt. Nagyjából két napba telt, hogy végezzek 90 százalékosan az adatok lementésével és a gépek újratelepítésével, beállításával. Jó lenne már a sajátomat is megcsinálni, talán majd a következő többnapos ünnep alatt:P

A karácsonyi menü meghozta hatását, három napig gurultam, mint egy hordó és reggelire is süteményt ettem. Voltak is furcsa álmaim a sokféle kajától. Megnyugtatott, hogy csak álmok voltak és a családban mások is össze-vissza álmodtak mindenről:P Amúgy szeretek otthon lenni, a családi fészek mégiscsak hangulatosabb, mint az Atombunker. Hamarosan megint hazamegyek, mert most hirtelen családhiányom is lett ahogy visszaértem a városba:) Nah, majd a Ladánybenén ellazulok a sok ember közt és visszaáll valamelyest az életrendem:)

Nektek hogyan telt az elmúlt három nap?

Karácsonyra, egy abszolút nem hópihés és tűleveles videó. Pár napja írtam róla itt, úgy éreztem, miután láttam a videót, hogy ezt majd valamikor karácsony környékén kell elsütnöm. Mert az emberek figyelmetlenek, s azt mondják, hogy papolás, mert tud vezetni ittasan is. Egy balesetben van veszteség, trauma és bűntudat - és még sok minden. Ez a kisfilm jól megmutatja az érzéseket.

1989 decemberében folyamatosan nőtt a balesetek száma Victoria állam útjain, 776-an haltak meg balesetekben. Húsz évvel később ez a szám már csak 303 fő volt, a TAC ezt saját sikerének is könyveli. 2009 karácsonyára, első reklámfilmjük megjelenésének 20-ik évfordulója kapcsán kiadtak egy montázst az eddigi klippekből, húsz év sokkoli felvételei az REM - Everybody Hurts című dalára.

Országtól független az üzenet (katasztrófa-turisták lapozzanak 1:57-hez).

Ez a kampány azt a célt szolgálja, hogy az emberek újra véssék emlékeikbe: vezessenek biztonságosan! Ha látják, hogy milyen trauma éri a veszteség mellett az embereket, családokat, talán jobban meggondolják az autóvezetők, hogy egy-egy pohár után kocsiba ülnek-e, figyelmetlenek-e stb.

Ülök este a nappaliban, iszom a teám, a tévében megy a Híd Terabithia földjére, anya a kanapén alszik, mert Marci elfoglalta a helyét. Marci azért alszik anya ágyában, mert Gabi elaludt Marci helyén. Teljes a vándorlás:)

Reggel kipihenten keltem, mert Morisz egész éjjel békénhagyott és reggel sem keltett fel. Most is a fotelben alszik, az lett a bázisa. Nagyon nyugis itt a macsek. Nem rosszalkodik, a kandalló előtt, vagy mellett, a fotelben alszik. Nem eszik annyit és most a szőrét sem tépkedi. Teljesen lenyugodott itt falun.

Napközben befejeztem az ajándékok csomagolását és egy-kettőn még apróbb simításokat végeztem. Délután fahordás, aztán fenyőfadíszítés, később némi adatmentés a holnapi telepítések előtt, majd szenteste, vacsora.

Nem voltam hajlandó csomagolópapírt venni, mivel az 5 másodperces szépségért szerintem nem kellene pazarolni a papírt, így összeszedtem pár újságot és abba csomagoltam. Bátyám mondta is: Látszik, hogy a Vas Népénél dolgozol. - miközben tépte le a sportoldalt a Madagaszkár pingvinjei rajzról:)

Jó hangosak voltunk, egymás szavába vágva meséltünk mindent, nagyokat nevettünk. Szép volt az idei szenteste is:) Sajnos a saját ajándékom nem fért be a fa alá, de azért részben jelen volt az is:) Na erről bővebben majd később.

Hú, szép volt ez a film (Terabithia). Szomorú volt, de kissé felidézte bennem azt, hogy milyen jó volt gyerekként. Amikor egész nap brümmögtem a kisautóimmal... Amikor egy takaró felgyűrődött redője alagúttá vált vagy épp ugratóvá. Hogy dolgozott akkor a fantáziám. Kedvencem az egyik barna, kockás plédem volt, amivel le volt takarva az ágyam. Pár pillanat alatt ugratókkal és hegyekkel tűzdelt tájjá változott, várossá szűk utcákkal, vagy kanyonná - azzá, amit épp elképzeltem. Jó volt:)

Szóval mennek az úton az ünnepek és örülök, hogy a karácsony csak úgy beugrott hozzánk egy-két napra vendégségbe, nem pedig átgázolt rajtunk, mint amikor belép az ember ilyentájt valamelyik áruházba, és arcába tolja egy Táncoló télapó a táblát, hogy Merry Christmas!

Ma gépeket telepítek, adatmentek, mindenki windows-cserés lett a családban. Elleszek azt hiszem egy darabig:P További boldog karácsonyt!

A mai nap javarészt csomagolással, ajándékok készítésének utolsó simításaival, ötezer iwiw-es karácsonyi vers átnézésével, egy meghitt vacsorával és ajándékozással fog eltelni. Idén egy jávorszarvassal kívánok boldog karácsonyt minden kedves idetévedőnek!*

*Törzsvendégnek külön, aki komment helyett a postát választotta egy szép képeslappal s rá jellemző borítékkal!:) Köszönöm szépen!
 

Tegnap este Orsiék láttak minket vendégül a koliban, karácsonyi vacsin volt a Teafarm - értsd: baráti kör, akik sűrűn isznak teát az egyetemi klubban. Rántott hús, krumplipüré, francia saláta, tejfölös uborkasaláta, sült hús, sajtszósz és pár jópofa sör várt rám. Hű de jól laktam... Itt a bagázs (Taki nem a saját fejét üti, hanem a sajátját):

Ez pediglen a kollégista karácsonyfa. Kicsi is volt, szétszórt, rendezetlen, de legalább a mienk volt:) Stílusosan teafilterekkel díszítettük fel, amiből szaloncukor-mód Vica hamar le is nyúlt egyet a bögre forróvízéhez.

Nos feladat adott volt, hogy nem veszünk, hanem csinálunk ajándékokat. Nálam maradt a rajz mindenkinek (Orsi: Vízilő; Vica: motoros angyalos; Gábor: George a majom; Csabi: Humphrey a medve; Taki: hód a vízben; Bonyi pedig egy kókuszt kapott, amire arcot festett Orsi). No de én is kaptam ám nagyon szépeket, mint például ezt a képkeretet (amibe giccsesen betettem a közös fotót:P):

Aztán kaptam egy Zsiráf-VWBogár combót, 53-as számmal, ami a szekrényemhez nagyon fog passzolni:)

Kaptam egy díszoklevelet is (bal kép), jobbra pedig Origami Mikulás Bonyitól -

Persze egy mézeskalács zsiráf is becsúszott, egy bögre kíséretében, de kaptam Moose-t is! Azaz jávorszarvast!:) Csipeszen. Ott van a korsó szélén. Kukk!

Nagyon tetszett ez a kis összejövetel, barátok, finom ételek, "szakkörös" ajándékok:) Boldog karácsonyt nekik mégegyszer!

Most pedig lefekszem, fogom a TÁVCSIT és tévézem kicsit. (Az imént nagybetűkkel kiemelt szó cseszi a fületeket?)

Na ez most külön bejegyzés, mert karácsonyi vacsi van a koliban, a Teafarm baráti körnek. Orsi, Vica, Csabi, Taki, Gábor, Bonyi meg én. Ajándékokat is csináltunk (csinálni kellett, ez volt a feladat). Mindenkinek rajzoltam (kivétel Bonyi, ő kókuszt kapott), de Orsinak még jár egy bónusz, mivel szereti a vízilovakat és karácsonyra is azt kért, így teljesen ráillik egy gyerekdal, amit egy kislány énekel, aki egy vízilovat szeretne karácsonyra.

A rajzolás folyamatát felvettem, egy mese képkockája alapján rajzoltam, ez a bónusz ajándék Orsinak (no meg a rendkívüli bejegyzés):

Tavaly karácsonykor a youtube legnézettebb videói közt volt a Népszigeti Kutyaiskola karácsonyi videója. Jelenleg azt mutatja a statisztika ('09.12.21. 23:38 órakor), hogy 5,539,144-en nézték már meg. Ebből kettő legalább én vagyok:P

A felvételen több kutya feldíszít egy karácsonyfát, néhol mesterkélt, de összességében jópofa az egész. Ötcsillagos értékelést kapott, ami elég jó elismerés a netezőktől.

Aranyos:) Nem tudom mit szólnánk, ha Bandi nekiállna itthon fát díszíteni. Valószínűleg kimenekülnénk a lakásból a bukéja miatt:P Nekünk idén inkább Morisztól kell félni, nehogy szétszedje a fát. Ahogy viselkedik mostanság, szerintem reggelre kidönti a helyéről.