Annak idején rengeteg Happy Tree Friends epizódot néztünk meg, hiszen újdonságnak számított az aranyos formába/környezetbe öntött vérengzés. Ma már nem nézem őket, hiszen annyira nem tetszik, bár Lumpy mindig is a kedvenc szereplőm marad. Lumpy a szarvas.

Viszont karácsony az karácsony, pár nap és itt az ünnep, ezért összeszedtem a karácsonyi epizódokat a youtube-ról egy csokorba - közben megtaláltam egy részt, amibe az összes bele van sűrítve, így csak a karácsonyi pakkból a kedvencemet illesztem be, s másodikként a WINTER BREAK videót, amiben az összes karácsonyi és téli epizód szerepel. Elsőként a szarvasos, a kedvencem:) Annyira idegbeteg rángása van a patásnak, amikor közelít felé a mókus:P

A hosszú epizódért katt a továbbra!

Szóban: "Nee. Ez fájt." - mondja mindenki nekem, amikor továbbítom anya viccét, ami így hangzik: - Hogy nevezik a tehén víz alatti kastélyát? - Bú-vár... - aú -

Étteremben: az 53-as számot kaptam a ruhatárban - van egy 53-as szekrényem:) Kicsi-kocsi, Herbie:)

Kirakat előtt: a mosoda előtt elsétálva benéztem a kirakatüvegen, és megtorpantam. Az egyik ott dolgozó lány pakolt ki a gépből és a csipőnadrágnak hála az egész kártyalehúzója kint volt. E popsi láttán elgondolkodtam, hogy bemenjek-e mosni valamit vagy sem:P

Éjjel a konyha közepén: ÁÁÁ! Mi a f...!? - mondom félhangosan amikor felrúgok valamit és majdnem hasraesek.. ..Morisz odahúzott egy kartondobozt. Ezt is szoknom kell, hogy nem minden ott van, ahol hagyom...

Büfében: "Olyan lófeje van, hogy ennek már nem is pasija van, hanem zsokéja" - mondá Gábor miközben egy "enyhén" hosszúkás arcú lányt mutatnak a tévében

Autóban: Fúj! - kiáltja valaki a kocsiban, mikor ráébresztjük, hogy nem figyelt és véletlenül a barátnője térde helyett az enyémen pihentette meg a kezét:P

Bécsben: "Avatar! Wo bist du?" - "Luke! Ich bin deine Vater!" - német mondatok, amiket egész nap mondogattunk Mayerral.

Ikeában: Elmentünk egy olyasféle terméknyilvántartó, nyilvános számítógép mellett, ami a kék halált mutatta. Windows:P

Műszaki áruházban: az autóhifiknél sétálva az első zene, amit az egész áruházban hallottam: Bon Iver: Skinny Love - erre csörög Orsi telefonja, ha én hívom:)

Morisz

Esténként otthon: MI VAN?!? - mondom Morisznak, mert minden este meg van hülyülve. Fel s alá rohangál, mindent megtámad, mindennek nekimegy, mindenre felugrik, mindenbe belekarmol. Két-három napig nem is tudtam megsimogatni rendesen, mert mindig megtámadt. Nagyon meghülyül este. Rambónak képzeli magát, az ellenség a lakás, én meg a fővietkong akit ki kell nyírni. Persze amikor megszólalok, akkor máris menekül és nyafog. Őrület...

Éjjelente: Sicc innen, nem lehet - mondom, miután felfedezem, hogy bejön az ágyba a macsek. Egyik este leült mellém és csak nézett. Egy idő után már ijesztő volt. Aztán elaludtam. Ő meg ott ahol ült...

Miközben e sorokat írom: az előbb zavartam le a galériáról, aztán a konyhában csörömpölt valamivel. Az imént a kábeleket piszkálta a laptop körül, most pedig épp a plüssállatokat lökte le a lépcsőről. Odament, lelökte, aztán felment, és megint a matrac szélét tépi... Kikészülök... Miért ennyire eleven? S továbbá: MIÉRT ROSSZALKODIK? Ez szerintem ő is tudja, mindent feldönt, lelök, szétszór - ez már olyan, mintha tudatos rosszalkodás lenne, a labdákat már le se szarja, pedig egy hétig jó macska volt és azokkal játszott. Na megyek leküldöm megint... Elvagyunk:)

Úgy általánosságban: Orsitól kapott egy lazacos konzervet, amit fél másodperc alatt be is vert. Ízlett neki. Kipróbáltam a narancsos módszert, miszerint narancshéjjal és annak olajával kell teliszórni a helyet, ahova nem szeretnénk, hogy menjen a macskusz. Nos nem működik. Játszik a naranccsal és amikor felé spricceltem nem reagált. Nem tudom miből van ez a macska, de ha nálunk van Vasember, akkor ő egy vasmacska. Rádőlt a szék, addig játszott. Az sem zavarta... A karmolásos sebek aránya rohamosan nő rajtam:) Most lett egy újabb:P

Nagyon késő van (2:45), ehhez képest nagyon korán kelek, így nagyon-nagyon bocs, hogy csak két mondatot írok, de nagyon nem szeretnék elaludni, mert akkor reggel nagyon mérgesek lesznek a többiek, hogy rám kell várni.

Csütörtökön este Gospel koncert volt Szombathelyen, az utolsó percben szóltak, hogy lesz, de nem hagytam ki, mert nyáron már csalódtam egy gospelnek nevezett hittérítő-showban, viszont most mondták, hogy amerikai lesz, és abból is a jófajta.

Nagyon-nagyon jó volt, többször már táncolni támadt kedvem, egy órát videóztam. Szuper volt az egész koncert, a hangulat, a szimfonikusok bekapcsolódása pedig már igazi csemegének számított:) Nah, vonulok aludni, itt vannak a vidik:

Összefoglaló az estről:

Gospel a szimfonikusokkal:

Happy Day:

Egyszer már volt egy bejegyzésem Simon macskájáról, amit nagyon imádtam, hiszen minden tipikus macska-jellemzőt (kivéve a baseball-ütős mozzanat) felvonultatott. Morisz is csinál olyen éjszakai, két lábbal rámugrós ébresztéseket:P Remélem a többivel nem lesz dolgom.

Tehát ebben az újabb, téli epizódbam azt láthatjuk, hogy Simon macskája miképp ismerkedik a hóval - és hogyan szivatja meg egy madár.

Morisz még mindig szipog, így nem vittem ki a hóba, de szerintem egymillió százalék, hogy ugyanígy fog reagálni rá. Talán a galambok majd nem genyóznak vele:P

Tegnap este stand up comedy-n voltam Zsóttiékkal. Mondanom sem kell, hogy össze-vissza röhögtük magunkat, a végén pedig könnyes szemekkel kapkodtuk a levegőt. Mogács Dániel és Kiss Ádám volt a porondon.

Mogács Dániel nagyon jól bemelegítette a közönséget. Szerinte Bokros Lajos egy nagy szőr, és ha kint felejtik olló nélkül a sarkon, akkor egy hét múlva a sintér simán elviszi, s nem érdekli az sem, hogy szemüveges a kutya. No meg azt is mondta, hogy az a nő (akinek olyan agyonszilikonozott papucsszája van, s megint nem jut eszembe a neve), szóval az a nő olyan, mint aki leszopott egy méhkast. És milyen igaza van:P

Persze visszaidézni poénokat nem nagyon lehet, mert a sok röhögés közepette simán elfelejti az ember. A sok röhögés, amiből egyszer már túl sok lett. Van az a pillanat, amikor már eltorzul az arcod, folynak a könnyeid, nem kapsz levegőt, csak valami elcsukló hang jön ki torkodon, s nem akarod, hogy a nevettető újra megszólaljon, mert rosszul leszel. Kiss Ádám simán hozta ezt a szintet. A többi sztorijától is simán rosszul voltam, úgyhogy egy igazán jó este volt a tegnapi:)

Azok a részek, amikor Kiszel Tündés rémemlékeiről mesélt, és Tünde lányát le-Citadellázta, s majd közölte, hogy Donatella nem más, mint a Himnuszból a balsors, aki valami nagyon rosszat tett, hogy Kiszel lányaként reinkarnálódott, na azok a részek annyira kiborítottak, hogy amikor szlovén raftingos élményeit mesélte a cickány csoportvezetővel, én már ne is kaptam levegőt.

Volt egy bónusz vicc/történet, amire azt mondta terjesszük. Annyit röhögtem, hogy nem emlékszem tisztán rá:P

Abszolút nem ezt akartam mára betenni, de amikor tegnap megláttam a youtube ismerősi aktivitási listámban ezt a videót, az optikai csalódásokról... Miközben néztem csak ámultam, nem gondoltam, hogy egy semmitmondó rajz képes mozgó fogaskerekeknek és tárgyaknak tűnni azzal, hogy elhúznak előtte egy vonalas üveget. Nézzétek meg, nagyon érdekes, mert amilyen egyszerű, olyan nagyszerű.

Mindig is szerettem az ilyen optikai csalódásokat. A gyorsan haladó autó kerekét nézni, ami lelassít és visszafelé pörög, a különféle képeket, melyekre bambulva pontokat látsz, mozgást, vagy a vonalak, amelyek egyforma hosszúak, de nem tudod eldönteni, hogy tényleg egyformák-e stb... Na jó, megyek aludni, Morisz idáig bulizott, most mosakszik és készülődik, gyorsan én is lefekszem:P

Már feltűnt a koliban járva-kelve, hogy a dohányzó falán egy hatalmas rajz virít. Tegnap viszont ott ücsörögtem szemben vele, nem futva láttam, alaposan szemügyre vettem. Nem tudom ki volt az alkotó, s azt sem, hogy milyen felindulásból készült, csak ott van. Ott vicsorog, azzal a Jokerre emlékeztető fejével, macska szemével, démoni vagy manós fülével.

Elfelejtettem mellé állni, hogy érzékeltessem a méretét, csak egy olyan képpel tudok szolgálni, amin látszik az ajtó egy része a kilinccsel, de azért kitűnik, hogy nem egy A4-es méret.

Annak idején én is rajzoltam falra, mivel megkértek, hogy díszítsek ki egy gyerekszobát. Pár nap alatt sikerült egy tucatnyi Disney-figurát a falra pingálnom, némelyik majd' akkora volt mint én:) Most meg jön a karácsony, indul a rajzszakkör, mert ugye sok embernek az készül:P

Ugye milyen jokeres ez a rajz?
 

Nos az első hét után sok mindent leírhatnék, hogy mi mindent éltem át Morisszal. Voltak apróbb összezörrenések, de nagyjából minden jól ment, s persze mint újdonsült macskás, figyeltem macskuszom viselkedését.

Az ágy
Pár sicceléssel és rászólással sikerült egyelőre elérnem azt, hogy ne nagyon mászkáljon az ágyba. Eleinte csak akkor kerülte fekhelyem, amikor otthon voltam, most már nem mászik az ágyra akkor sem, amikor egyedül van (bár ezt szombaton cáfolta). Ehhez gondolom hozzájárult az is, hogy kialakítottam egy átmeneti fekhelyet a konvektoron, ami meleg, s javarészt ott fekszik.

Macskával együtt élni
Apróbb bosszúságok akadnak, a cipőm reggelre mindig máshol van, és a kanapét is szívesen karmolgatja (miközben van körömkoptatója). Váltjuk egymást, amikor én lefekszem, ő akkor kel fel. Így hallgathatom esténként az aktív játékot, labdával, papírral, cd-tartó fityegőjével, elemtöltővel, vagy például tegnap este egy Matchbox-al. Még Tomminak vettem egy medzsót, ami azóta a polcomon várja, hogy elküldjem, tegnap este lekerült a polcról, és a macska ide-oda gurítgatta a szobában. Nem hiába, kandúr, érdeklik az autók:)

Vasárnap kétszer ébresztett fel, egyszer háromkor (akkor épp a laptopon ücsörgött), majd 6:45-kor. Kétszer is úgy, hogy két első lábával rámnehezkedett. Tudom, hogy a konzerves kajára megy ki a játék, de éjjel azért nem adok úgy, hogy este tömött tállal hagytam ott. A laptopot nem hagyhatom nyitva, mert rögtön betámadja, ráfekszik. Újabb szokást kell megtanulnom, laptopot nem csak sokszor, hanem mindig le kell csuknom:P

Doki
Voltunk dokinál, mert a macska úgy szürcsögött, mint egy elefánt, amikor pocsolyába érr az orra. Kapott injekciót, gyógyszert adagolok a kajájába, majd lesznek védőoltások is, amik azért engem is védenek, hiszen lakás-macsek. Érdekes, hogy valami seb jelent meg a macskusz állán, amit nem tudom mi okozott, aztán ma a jobb bajszán is keletkezett egy, hiányzik onnan kicsit a szőr. Megnéztem a fekhelyét, és találtam ott kitépett darabokat, mintha kikapta/kitépte volna. Nem tudom miért csinálta, majd figyelek rá... Rengeteget játszik a fonallal fellógatott kislabdával, majd lecserélem a madzagott valami vastagabbra, puhábbra.

Szóval egyelőre elvagyunk, úgy tűnik menni fog. Azért nagyon durván kitakarítottam a hétvégén, mert olyan macskásnak éreztem mindent. Szeretem ahogy hazaérek és dörgölőzik, ha a konyhában vagyok ott dorombol, ha a szobában, akkor ott. Már megtanulta a kaputelefon pittyenését is, első napokban még nem, ma már az ajtóban vár mire beérek. Most is a konvektoron fekszik, a fejjel lefelé tartja a buksiját, aranyos... Azt mondják a kedvenc hasonlítani szokott a gazdájára.. ..Morisz még nem blogol, de mire kijöttem a fürdőszobából (borotválkozásból adódó friss vágással bajszom felett), addigra az ő bajszánál is sebes lett...

Képek albumba gyűjtve itt.

Konyhában a szekrény mellől, lábmagasságból: Mao! - nyávog Morisz, miután betolt egy újabb adag konzervest. Azt hiszem, ha így folytatja, akkor én lefogyok, viszont, lesz egy dagadt macskám.

Moziban: Ezzel a kuponnal ha ketten mentek fürödni, az egyik ingyen megy be. - mondja Csabi Orsiéknak a moziban, s nyújta a jegy mellé kapott termálfürdős bónt - Mi?! A koleszban ingyen van. - jön a válasz:P ott a pont...

Klubban: Milyen állat legyen a Judit? - tanakodunk Csabival a klubban, amikor valamilyen állatként szeretnénk lerajzolni Juditot - Olyan ponty feje van. - mondja Gábor, amin mi nevetünk, csak Judit nem...

Telefonban, szóban, levélben: "Sajnáljuk, de bankunk jelenleg nem tudja teljesíteni az Ön kérését." - nagyjából ezt kaptam az összes helyen válaszként. Kapják be! Keresztben. Akadjon a torkukon. Mindegy. Már megoldottam máshogy...

Moziban: Mi az?! Mi az?! Mi az?! - kérdem moziban izgatottan egy érdekes fehér lény ugrálását látván a vásznon. - Nem tudom mi az, de nekem is kell egy olyan! - mondja Csabi, majd kiderül, hogy a király szakálla volt az (Artúr és a Villangók).

Szerkesztőségben: Képzeljétek el azt, hogy ültök a síri csendben, épp egy filmajánlón dolgoztok, amikor beléptek az indavideóra, megkeresni a trailert hozzá, és rákattintasz a címlapon ajánlott videóra. A címlapon ajánlott videóra, ami egy horgászműsor bakijait gyűjti egy csoportba. Eleinte csak mosolygok, majd elfojtott könnyes röhögés közepette leállítottam a vidit, s kimentem levegőzni.. Huh... 1:00-nál jött rám a nagyröhögés, a dobozadogatós-akksis rész megölt. - A hangra figyeljetek, kicsit halk, de kell hozzá...

A héten egy motorkiállításon voltam, amely javarészt nosztalgikus, veterán motorokból állt össze. 55 motor Vépen, a Művházban, + egy Velorex. Hangulatos kiállítás volt, mely felvonultatta például kettő híján az összes Magyarországon forgalomba hozott Pannóniát.

A kiállítás legidősebb motorja, az 1949-es, lemezvillás Csepel. A 123 köbcentiméteres öregfiúból manapság már kevés épp darabot látni, így megbecsülendő kopottas fénye a sok csillogó társa mellett. A legifjabb egy 2008-as vállas bika, egy 1,8-as Suzuki Intruder, ebből a típusból három darab lett kiállítva, így most akad elég krómfelület ahhoz, hogy az unatkozó feleségek ellenőrizhessék sminkjüket, amíg az érdeklődő férfiak chopperes álmokat fantáziálnak bőrüléseket simogatva. - hogy idézzem magam:) Itt írtam róla bővebben, a képekre kattintva pedig galériát láthattok:) Szeretem a motorokat:)