Mostanság sokféle történetbe csöppenek éjszakánként, van köztük horrorisztikus, de javarészt csak szimpla hülyeségek. Az álmok már csak ilyenek. Legutóbbi éjszakai magán-horrorfilmemben lyukak voltak a testemen és beláttam a szerveim közé. Nem volt szép látvány:P És akadnak rossz álmok is, amik az élet apróságaival vannak összefüggésben, mint munka, pénz és hasonlók. Viszont vannak jó álmaim is, szerencsére:)
Néha feltűnik álmaimban a NŐ. Igaz az évek során változott már kicsit, de jellemzően szőke és kék vagy zöld szeme van. Nemrégiben félvér volt és nem szőke, legutóbb pedig kicsit érdekes fejformája volt, de lényegében az alaphelyzet mindig ugyanaz: ő a NŐ.
Nem hasonlít senkire, ezért is változik, talán inkább a lényege az állandó, ezért is van az, hogy érdekes fejformával (olyan ufós alakú, állánál keskeny, felül nagyobb) is maga marad. Mikor, hogy rakja össze elmém.
Ritkán jelentkezik, évente csak párszor futunk össze, bár volt egy időszak, amikor naponta találkoztunk, s erről írtam már több álmos bejegyzésemnél, hogy volt egy érdekes eset, amit majd leírok. Nos itt az ideje, mert most ez jutott eszembe:)
Volt egy barátnőm, ahogy az szokott lenni: volt ismerkedés, aztán vonzódás, majd szerelem, ami egyszer erős kötődést jelentett, másszor pedig klasszikus rózsaszín ködöt. Szóval e barátnőmmel kapcsolatunk közben volt egy-két, divatos szóval élve: hullámvölgyünk. Az egyik ilyen völgyben ücsörögtem a szörfdeszkámon már 1-2 hete, s vártam a tajtékzó hullámokat érzelmi tengerünkön, amikor egyik napról a másikra – azaz éjjel – megjelent álmaiban a NŐ. Csak így hívom, hiszen nevét sosem kérdeztem.
Először nem volt semmi különös az álmomban, csak egy jó nővel összefutottam, s ennyi. Másnap este ismét megjelent, akkor már beszélgettünk is kicsit, majd harmadik nap, negyedik nap, s így tovább. Természetesen kicsit furcsa volt ez nekem, hogy ki is ő, és miért beszélem meg vele azokat a lelki dolgokat, amik körül repkedtek egész nap gondolataim, de nem gondoltam még semmi komolyra.
Jött a fordulópont, meséltem róla s a beszélgetéseinkről is részletesen, majd azt mondta egyik szobatársam a koleszben egy beszélgetés végén egy kérdésemre, hogy: „Honnan tudjam?! Kérdezd meg a csajtól este!” – így is cselekedtem, s kiderült, hogy ez az egész tudatosan irányítható. Beszélgetni kezdtem éjjelente, s persze ha egész nap azon gondolkodtam, hogy alma vagy körte (leegyszerűsítve), akkor este megkaptam a választ.
Kezdett érdekessé és egyben élvezetessé válni az egész, időközben megfigyeltem, hogy Budapesten, egy Andrássy úti villában vagyunk, annak is egy utcára néző szobájában, s mindig olyan borús kint az idő, szürkeség van. Idővel a barátnőmnek is meséltem róla, aki konkrét kérdéssel, illetve gondolatmenettel engedett csak elszenderedni, kíváncsi volt mi lesz a válasz. Lehunytam szemem, meséltem, kérdeztem, a válasz pedig reggelre érkezett.
Nagyjából két hétig tartott ez az állapot, minden este. Mi másról is tudtam volna álmodni, ha egész nap az est járt már a fejemben?! Aztán jött a várva várt hullám, csak úgy zúdultak rám a habok, s újra a deszkán álltam, siklottam tovább a hullámcsőben, magam mögött hagyva minden miértet és kesze-kusza gondolatot. Az álomlány egy-két nap múlva elköszönt tőlem, aminek nem örültem, de így alakult. Csókot is kaptam tőle, de ennek még lesz bizarr jelentősége egy bekezdéssel lejjebb.
Egy-két hónap múlva meséltem egy lány ismerősömnek a szitut, aki gyakorlott kuruzsló volt ilyen téren. Nem csak betéve tudott minden álmoskönyvet, hanem még pszichológiát is tanult, mondhatni elég komoly szinten. Szóval ez az ismerősöm azt mondta, hogy: Nincs itt semmiféle humbuk. Magaddal beszélgetsz. – s hozzátette, hogy a nyomasztó helyzetekben, amikor kérdések százai cigánykerekeznek át az ember fején, akkor simán előfordulhat, hogy álmában az erősebbik énjével, lelkével vagy eszével beszélget, s oldja meg eme nehézségeket, egyszerűen fogalmazva: az álmomban látott nő nem más, mint racionális gondolataim kivetülése.
Ergo valamelyik részem kihatott álmaimra, s összeraktam akkor a NŐ-t, aki lényegében csak egy jópofa kollázs rengeteg jó nőből, egy képzeletbeli személy, aki meghallgat, támogat, segít. Szóval ilyen elven magamnak adtam csókot álmomban, de talán ennyi önszeretet még belefér. Nem? A lány azóta eltűnt, ritkán találkozunk, és már nem is tanácsadóként van jelen…
Érdekes dolog ez az elme, és az ő játékai. Nektek volt már hasonló, vagy egyéb érdekes álombéli helyzetetek?
