Ismét egy napi jelentés, egyféle naplózás, ha úgy tetszik. Most van időm megírni, és annyi minden nem történik velem, hogy azt már meg kell osztanom:) Tegnap reggel 8kor felkeltem, napsütésre kirohantam, kivittem a nyaralóból az összes takarót és kiporoltam őket, majd hagytam őket szellőzni picit. - ezzel a házimunka letudva. Aztán megcsináltam a napindító kávémat, majd átlapoztam Bonyi fotós könyvét. Időközben ittam még egy kávét, lévén, hogy 600 oldalnyi fotó van a könyvben, végignéztem az egészet. Melléraktam egy átlagos könyvet is a méret megértetése végett.

Ezután elmentem Balatonfüredre venni egy-két fontos dolgot a boltban - kaja és sör - majd sétáltam egyet a parton. Vittem magammal öt zsömlét, etettem kicsit a hattyúkat, akik idővel már szépen felsorakozva várták, hogy kié lesz a berepülő falat. Érdekes, hogy mekkora távolságokon keresztül képesek kergetni egymást egy-egy darab zsemléért.

5 zsemle: 70 forint
Parkolás: 220 forint
Hattyúk tavából kimaradt harcjelenetek testközelből Balatonfüreden: megfizethetetlen

Kedden előkerestem jegyzeteimet és az összesítésem végül azt hozta ki, hogy idáig összesen 10 szabadnapot vettem ki. Tekintve, hogy lassan két éve dolgozom helyemen és az év hétvégéinek minimum 80 százalékán is dolgozom, úgy vélem ez a 10 nap elhanyagolható. Persze nem siránkozom, hiszen szeretem a munkám, persze néha jól esne kicsit több szabadidő, de ahhoz csak meg kéne tanulnom nemet mondani:P (néha kicsit munkaholista mazochid vagyok - most nem nézek utána, hogy létezik-e ilyen szó:P). Egyelőre megelégedtem azzal, hogy ha időközönként hétvégén nem dolgoztam, s hazamentem anyáékhoz, ilyesmik. A lényeg, hogy ne rohanjak, legyen időm kaja után lazítani, ne üljek a gép előtt, és ne legyek Szombathelyen - nekem ez a pihenés-szabadság. Most viszont az átdolgozott hónap és karnevál után beiktattam egy kis szünetet a jövőheti gólyatábor elé, mert megint minden nap elalszom ülve a gép előtt. (egy régi gifet tennék ide egy másik bejegyzésemből, hogy elképzeljétek)

Reggel nyolckor felkelve máris finomabb volt a kávé, annak tudatában, hogy az utolsó korty után nem kell felöltözni még, maradhatok boxerban kicsit. Megírtam a blogom, aztán takarítás és vasalás, egyéb házimunkák. Itt jegyezném meg, hogy ha valaki allergiás, és kicsit viszket az orra, akkor még véletlenül se kockáztassa meg, hogy egy 7 nadrágból, 3 lepedőből, egy ágyneműhuzatból, sok zokniból, némi boxerból és 13 pólóból épített ruhatoronnyal felmegy a lépcsőn. Egy tekintélyes hapci után újrahajtogathattam a ledőlt részeket:P Némi szöszmötölés után még egy gyors vizit és kávé a szerkesztőségben (mert a lelkem a vállalatot illeti meg), aztán go haza.

Bátyámnál ejtőztem egy ideig, megkaptam a felajánlást, hogy ehetek tökfőzeléket és fasírtot, így maradtam (mert a gyomrom az ételadót illeti meg). Időközben megismerkedtem bratyóm befogadott német juhászával is, akit faluhelyen következetesen Betyárnak neveztek el előző gazdái (a kutya testvére pedig Cézár, az apukát tuti, hogy Rexnek hívják:P).

Betyár már kicsit idősebb, tizenhárom év körüli, tesómnál éli az arany nyugdíjas éveket. Betyár egyébként lány. Nyugodtan gondolkozzatok el a Betyár név nőiesítésén, Betyarina, Bettyi...

Kellő mennyíségű fasírttal felszerelkezve elindultam Balcsira, nyugtáztam, hogy mindenki harminccal megy lakott területen belül, de legalább volt időm énekelni a kocsiban:P Az útról láttam a nagy vöröslő Holdat Tihanynál, letettem a kocsit, egyből lementem a partra, még szép volt így is, de már csak kicsi pöttyként kaptam el telefonnal az égen.

Aztán előkerültek a szúnyogok, elhúztam a partról, kipakolás, evés, egy sör, fb, blog, miegymás. Pihenés. - innentől a jelenben (23:20): Mindjárt lefekszem, megnézek egy filmet, hoztam magammal könyveket is, de azokat majd csak holnap kezdem lapozgatni. Az imént zoknit is stoppoltam, mert a reggel hibátlanul felvett lábfejfedőm kilyukkadt (furcsamód egyszerre mindkettő). Nah, szóval mindjárt vége a Kiscsillag albumnak, ahhoz időzítettem a lámpaoltást, így lassan el is kezdem aktívan a pihenést és elszakadom a gép elől, ha már szabadságon vagyok és az év nagy részében úgyis a képernyőt bámulom. Divatós szóval: Relax...

Na ez a bejegyzés beleillik az "internetes napló" kategóriába:)

Bonyival ebéd után bementünk a szerkesztőség közelében lévő kisboltba, mindenki veszi a maga cuccát, amikor is kuszúrtuk a pénztár mellett a kihagyhatatlan angebot: Kinder tojás 100 forintért. Egyből le is csaptunk az ajánlatra, rég vettünk kinder meglepetést:) Pár darab a kollégáknak is jutott:P (Szavatosság 2-3 hét múlva lejár, ezért az akció)

Eszembe jutottak azok az idők, amikor még nem volt ilyen minden napos dolog - mondhatni ünnepnapokon járt, ki kellett érdemelni nagymamától, szülőktől. Azért tudtuk értékelni annak idején elég rendesen, még az ilyen apróságokat is, aztán szép lassan alábbhagyott e rajongás. Nem tudom, hogy ma hogy megy a gyerekeknél, nekik is még ilyen "hű de hű de" dolog, vagy ennek már nyoma sincs? Bonyi mesélte, hogy ő bizonyos számú ötös megszerzése után kapott egy-egy kinder tojást (ötös mint osztályzat, s nem mint pacsi).

Kibontás után meglepődtem, hogy a műanyag belső tojás már kicsit más anyagú és a tető sem válik külön az aljától, mert egy kis füllel össze vannak kötve. Bonyi egy ilyen kerekes ufó izét "nyert", amiről nem tudjuk igazán micsoda, az enyémben én pedig Hami figuráját találtam, a Hupikék Törpikékből.

Nah, kis nosztalgiás (mert nekem a Kinder tojás már nosztalgia) gyerekeskedés is kell néha:P Pláne, ha akciós! :)

Idén megmenekültetek a karneváli galéria és videódömpingtől, úgy gondoltam, hogy nem dolgozom duplán s amúgy sem lett volna elég időm két helyen publikálni. A szöveges jelentéseket, képgalériáimat, és egy-egy videót is ide kattintva találjátok.

Idén kicsit kevesebb pénz jutott karneválra, így a programok közt is több volt a szünet, de sebaj, így legalább volt idő magunkra is, meg egy-egy sörre, mert megérdemeljük. A három nap alatt a programok tekintetében két koncertet emelnék ki. Az egyik a vasárnapi Ocho Macho buli volt, amin rengetegen voltak, tomboltak, fotóztam eleget, de még két videót is csináltam, ha már ott voltam:) Karesz lefotózta, ahogy fotózom egy fotózó Bonyi mellett:P

Tudom, hogy valamely ízes világzenét is ajánlhatnám, természetesen azok is nagyon jók voltak, csak ugye az Ocho akkora buli lett, hogy csak na. A másik kedvencem a Gryllus Vilmos koncert volt a Kalandvárban. Odaérve csak ennyit hallottam: "Nem tudja a bálna, milyen jó a málna." - nagyon ismerős volt a szöveg, rég hallottam - "Ha tudná a bálna, milyen jó a málna, Csak málnát zabálna." - ezt viszont már én is énekelgettem magamban:) Jó másfél-két órára elvesztem a Kalandvárban a sok játék közt. Újra gyerek akartam lenni, rengeteg játék, műsor, miegymás, mi szem-szájnak-gyereknek ingere:)

Készítettem nektek külön egy összefoglaló videót kedvenc jeleneteimből, rendhagyó aláfestő zenével, így lett a karneváli drum and bass. Nézzétek meg, ha már hajnali háromig ébren voltam emiatt:P Hanzs kolléga meg külön figyeljen! Mert csőcsókolós jelenetben szerepel:P

Szóval az idei karnevál egy kicsit gyengébb volt a kevesebb pénz miatt, viszont emiatt jobban átláttuk, sikeresebben tudtuk feldolgozni az eseményeket. Bejárattam a fotópályázaton nyert Szombathelyes pólómat, ami sok embernek tetszett s elég sokan kérdezték is, hogy hol lehet kapni (a Tourinform irodában). Bonyi bejáratta a nagy fehéret (és ez alatt az objektívet értem). Az alábbi fotókat köszönjük Zsóttinak.

Jó volt, és most inkább nem írom le, hogy néhol a jó programok mellett sok volt a k*csög, meg ilyesmik, a lényeg, hogy ha itthon leszek a következő történelmi napokon, akkor gyerek szeretnék lenni és egész nap a kalandvárban játszani. Összességében idén kevésbé volt fárasztó e három nap, mint előzőleg, de azért elmegyek majd pár nap szabira, mert hamarosan gólyatábor is lesz, ami alatt valószínűleg - B. Adriánt szavajárását idézve - ki leszek f*szulva... Je!

A Comedy Centralon mostanság sokszor látom a Susogós Mackók rövidke jeleneteit, eleinte még nem komáltam, de az utóbbi időben már többet vigyorgok/röhögök egyes poénokon:) Brandon és Sanya két lakótelepi plüss, akik rövid szóviccekkel, gegekkel szórakoztatják az embert egy-egy reklámblokk előtt.

Több epizód is tetszik, de az egyik kedvencem a Medvesajtos epizód, bírom azokat a plüss-tekinteteket, meg a felismerést:P Alatta meg Busáék kedvence, a majomkodás:P

Karneválon: Szigetelőszalag! - kiáltja Bonyi, a Szigetes karszalagomra mutatva. Na igen, ez nagyon fájt. Lecsesztem és ettük tovább a finom krumplipogácsát by Szoszo:)

Felvonulás előtt: "Online fotók is készülnek vagy csak csajok lesznek?" - kérdi egy idegen nő mellettünk Bonyitól, amikor a felvonulásra vártunk az egyik vendég-erkélyen. Én már vagy ötödször szóltam Bonyinak, hogy fotózzon le egy lányt, majd minden alkalommal vissza is néztük a képeket a mellettünk álló nő pedig akarva-akaratlanul hallgatta-látta, hogy mit "dolgozunk" :P

Kocsiban: Hova a k*rva anyádba jössz b*zmeg?! - kérdi Zsótti a kanyarban velünk szemben tartó osztrák rendszámos autó sofőrjét. Közel volt, fékezni kellett erősen, de az a szép, hogy azért még volt idő bemutatni, anyázni, villogtatni és dudálni is - ami azt jelenti, hogy Zsótti vagy villámgyors, vagy a kanyarban kiestünk a tér-idő síkból és lelassult a világ...

Kétértelmű mondatok: Hát Atom, te úgyis azt szereted, ha vastag... - mondja Zsótti, majd hozzáteszi kis hatásszünettel: ..a telefonod. - mégegyszer köszönöm, hogy befejezted a mondatot:P

Kérsz? Fasza mert nagy és rücskös a külseje. - mondom Busának egy jégkrémet ajánlva, remélhetőleg nem hallották sokan körülöttünk:P

Volt még pár ilyen, de inkább hagyjuk. Ha az ember elkezd figyelni a hétköznapi beszéd kétértelműségeire, végül egy nagy, perverz és szexista világban találja magát:P

Felismerésben: Kéne használnom a diktafonomat, mert annyi jó mondatokban-ba való szöveg lenne, de mindig elfelejtem...

Utcán: Busa az a baj, hogy rohadt lassú az idegpályád, teli van fekvőrendőrökkel. - tájékoztatta Hanzs kolléga Busát, s a lassú idegpályák tesztelése végett kétszer is ingerelte Busa idegeit egy öngyújtóval, sikeresen, szőrpörkölés lett a vége:P

Dizsiben: Igyátok meg ezt a tequilát! - mondja a lány Busának és nekem. - Én nem iszom, mert vezetek - mondja Busa - ő meg dolgozik - mutat rám. Mit dolgozol? - kérdi a lány. Fotózom. - válaszolom neki. - Az nem szakma. - teszi hozzá. Mire én elmagyaráztam, hogy nem partifotós vagyok, hanem újságnál fotóriporter, ami azért mégiscsak szakma. - a lány csöndben maradt. Kicsit mondjuk örültem valahol, hogy másokban sem állt még össze a kép, hogy egy partifotós az egyenértékű egy fotóssal, mert sokszor ez nem így van - tisztelet a kivételnek.

Egy rövidke történet egy taturól, amint kergeti őt egy vadász. Természetesen nem kell megijedni, mint sok más esetben is, a tatu itt is megússza, szerintem nem gond, hogy ezt elárulom. Igazából csak azért linkeltem be, mert hülyét kaptam ettől a mellékszereplő kutyától:) Kész vagyok a röhögésétől (Mardel jut eszembe), illetve a folyamatos vigyorától:)

Ma nem csak augusztus 20, tűzijátéklesés van, hanem a szokásos történelmi fesztivál, a Savaria Karnevál is kezdődik itt Szombathelyen. Mint minden évben, idén is javarészt kint leszek a három napban, fel s alá rohangálok, fényképezek koncertekre járok stb.

Ebben az évben kicsit szegényebb lesz a program, nem jutott annyi a költségvetésből, mint amennyi az elmúlt években, így egy kicsit lazább is lesz a napi güri, kevesebbet kell rohangálnunk (ennek kicsit örülök is, mert nem szakadunk meg annyira Bonyival az események dokumentálásában). Továbbá ez azért sem baj, mert a Sziget óta kicsit kivan a torkom - vagy valami légutam. Reggelente nehezen nyelek, és kicsit sűrűbben köhögöm. Azt hiszem itt már nem csak arról van szó, hogy gyengék a hangszálaim, és nem bírom a sok üvöltést, sört és cigit, lassan minden nagyobb fesztivál után lebetegedem - lehet, hogy több vitamint kéne ennem? 1-2 havonta van valami légúti betegségem, nem jó ez így...

Nah, most alvás, mert mindjárt kelni kell és indul a rohanás.. Boldog nemzeti és állami ünnepet, jó karneválozást, punnyadást, nyaralást, tűzijátéklesést, túrázást, miegymást!

Tegnap este elmentünk Őriszentpéterre, a Hétrétország - a szerek és porták fesztiváljára, hogy beüljünk két órára egy pajtába, egy budapesti bárba. Kicsit képzavaros lehet, tehét tisztábban: Budapest Bár koncert volt a pajtában. A "pajta" kifejezés alatt egy nagy területű fedett, viszont oldalról nem teljesen zárt építményre gondoljatok, amiben van színpad, nézőtér, dobogó, miegymás. (Fotógaléria a képre kattintva!)

Szóval tegnap este koncerteztünk, s nagyon jó volt a koncert, szinte észre sem vettük, úgy röppent el az a két óra, a formációból csupán Szűcs Krisztián és Kiss Tibi hiányzott, utóbbi épp nyaral, így a slágert (Szívemben bomba van) Lovasi András énekelte Németh Jucival, de szerencsére volt humor is bőven az előadásban, így még jól is jött ki a Bandi-féle Tibi-imitálás:)

Először voltam a Hétrétország fesztiválon, bevallom csak hallomásból ismertem, annak ellenére, hogy alig hatvan kilométerre van tőlünk és idén már 10-edszer rendezték meg. A tegnapi koncert is frankó volt, zuhogó esőben is, szúnyogmarta sebekkel, de jó volt. Egy kis nagyvárosi kávéházi hangulat, esti bár érzet, igazi Pesti dal némi cigányzenével, egy őrségi pajtában. Tetszett. A legutolsó szám pedig kiváltképp, Cseh Tamás Budapest-jét énekelték el a fiúk - imádom ezt a számot ebben a feldolgozásban. Itt is egy videó, igaz ezen mindenki énekel s kicsit más a hangulat, de linkelem, hogy tudjátok mire gondolok:

Ádi küldött egy e-mailt, linkelve benne videókat, hátha még nem futottam bele a neten. Imigyen jelzem, hogy ezidáig még nem láttam, és természetesen kissé megkésve, de be is jegyzem rögvest, hátha akad még rajtam kívül olyan, akit szintén elkerült ez az alkotás.

Először is egy amerikai hiradóban nyilatkozott egy család, akikhez betörtek. Leginkább az érdekes hanglejtésű, tekintetű, nagyon gesztikuláló srácra figyeljetek 1:00-nál. Egyébként nincs ott semmi látnivaló, csupán nyilatkozik, de a lenti videóhoz szükséges.

Aztán leleményes emberkék megvágták a videót, a srác hangját pedig megtuningolták egy auto-tune effektel, amitől egyfajta énekhang lett (olyan mint a Kanye West vagy SP), és némi zenei aláfestés után egy fasza kis dallá állt össze:

Két nappal 250 ezerrel nőtt a videó nézettsége, ami jelenleg 2,75 milliónál járt. Plusz megannyi remake készült már, miegymás, faszaság - tipikus netes őrültség, ami szájtról-szájtra jár... Azért ez komoly nem? Ilyenkor igazán elhiszem, amit sokszor mondtak már: jó hangra és tehetségre a mai stúdiótechnika mellett nincs okvetlenül szükség a slágerzenéhez. Mert ugye az lett, netes őrület, s valószínűleg a helyi bulikon már ugyanúgy játsszák, mint nálunk a Bikicsunájt, amit nem szégyenletes szarnak tartok s szarva rá, hogy sok ember imádja, szerintem egyes szórakozóhelyeken nem kéne a dj zenei repertoárjában szerepelnie. No mindegy.

Ádi szavaival zárnám soraim: Na, csak ennyit akartam, éljen a popszakma!:)