Nem szeretem a háborúkat, a harcokat, meg a különféle katonai nyomásokat/fenyegetettségeket, viszont az egészet körülvevő technikai dolgokat annál inkább. Na most ez nem azt jelenti, hogy modelltankokkal berregve játszom itthon, hanem azt, hogy ha valamely repülőgép, anyahajó, szállító-jármű, s ilyen-olyan eszközről forgatott dokumentumfilmet látok, akkor nem lehet levakarni a képernyőről:P

Kiváltképp a repüléssel kapcsolatos információk vonzanak, de nem úgy, hogy fejből felsoroljak most három napjainkban is használatos vadászgépet (talán még menni is), hanem úgy, hogy például egy jó indexképpel ellátott videót szinte már a megnézés előtt is a kedvencekbe tegyek:) Az alábbi videó is ilyen volt, kedvenc jelenetem nincs, kicsit dokumentumfilmes, eltérően a zenés-csillagos szombati videóimtól, de sebaj:)

Na ugye most van itten egy dátumunk, ami csak egyesekből áll, ha nem vesszük a kétezret elé. Természetesen az ezredfordulós apokalipszis csalódott hívei most újra reménykednek és már el is készült az a film, amelynek ha jól tudom a mai napon van a premierje, ím ebből egy képkocka, lentebb pedig az előzetes.

Szóval akik azt várták, az ezredfordulón majd vége lesz mindennek, kénytelenek voltak elfogadni, hogy amikor már a Föld utolsó régiójában is átléptük az éjfélt, nem történt semmi. Persze ilyenkor rögtön át lehet csoportosulni a Maja világvége dátumához, 2012 december 21-ének híveihez, hogy akkor történni fog-e bármi is? Nem vagyok én tévéjós, hogy megmondjam. Különben is hagyjatok, most el kell döntenem, hogy a szék mögé bújva rettegjek a mai naptól, vagy várjam alfában az utolsó kapu kinyílását.

Ez csak egy egyszerű dátum, ennél sokkal durvább volt 1111 november 11-e, és akkor sem történt semmi, azt pedig nem tudjuk, hogy 2222.22.22-én mi lesz, mert vélhetően nem élünk addig, illetve a 22-ik hónap intézményét sem vezették még be egyelőre:)

Hajrá. Ha eljutottál eddig, akkor már bizonyos, hogy nincs itt a vég, és ha nem rohangál az utcán sok vörös bőrű patás lény, akkor az ördögök is a pokolban maradtak. Marad az elmélet, miszerint árad a tudomány és a szeretet Atlantiszból, vagy a legegyszerűbb tény, hogy: ez csupán csak egy dátum, amiben sok 1-es van.

Bukósisak Szuszpenzor, mert a tökünk védelme a legfontosabb!

A múltkoriban voltam Kecskeméten és a közelben volt ez a gyerekdalokból ismert épület. És tényleg zöld az ablaka:)

Kaptam a héten a gázszolgáltatótól egy levelet, amelyben a következő hónapokra szóló résszámlák mellett egy elszámolószámla is volt (általában ez nálam a túlfizetés miatt mindig 0-ás, érvénytelen szokott lenni), most viszont kereken egy forintot állapítottak meg befizetendő összegként.

Már majdnem betettem a fiókba a többihez, amikor belegondoltam, hogy ezt nem lehet, hiszen jönnek majd a késedelmi kamatok, meg a felszólítások, nehogy elvigyék a fejem felől tetőt a behajtók, így átsétáltam a postára befizetni. A pult mögött ücsörgő hölgy nem volt túl vidám arcú, "elegem van már ebből a napból" ábrázattal fogadta a csekkeket és gyorsan átszámolta.

A többi csekk közül persze egyből kiszúrta a postáskisasszony és meg is kérdezte, immáron mosolyogva: Hát ezt hogy sikerült? - Úgy tűnik ennyi volt a túlfogyasztásom, de ugye befizetem, nehogy miattam menjen csődbe az Égáz. - Tudja mennyibe kerül ezt az egy forintot beszedniük? Lássuk csak, a nyomtatás körülbelül ... forint, a postázás ennyi, a befizetés díja annyi... - számolgatott pár másodpercig majd közölt egy száz forint feletti végeredményt. - Ennyibe kerül az egy forint behajtása. "Nyereséges". - Mindenképp. Apropó, ha most nem lenne itt a többi csekkem, hanem csak ezt az egyet szeretném rendezni, akkor milyen lehetőségeim lennének? - Mivel egy forintos nincs, ezért minimum öt forintot kéne fizetni, de abból nem tudok visszaadni, így vagy nálunk marad a négy forint, vagy vesz még mellé valamit. - És ha én nem akarnék négy forint borravalót hagyni és mást vásárolni? - Akkor vélhetően nem tudná befizetni, vagy kedves lennék, és elengedném az egy forintot, de nem is tudom, hogy beüthetném-e 1 forint bevétellel a gépbe. - majd hirtelen a fejéhez kap: Várjon! Elnézést! Ha csak 1 vagy 2 forint a befizetni való, akkor az 0-ának minősül, így nem is kéne fizetnie, ezt be tudom vinni a gépbe! - beszéltük meg, majd amikor indultam el még hozzátette: Sok ilyen csekket kívánok a jövőben! - Igen? Miért? - Hát ha csak ennyi túlfogyasztása van, akkor nem érik az embert meglepetések:)

Nagyon szeretem a Kapj el, ha tudsz! (Catch Me if You Can) című filmet, Leonardo DiCaprio és Tom Hanks főszereplésével. Már nagyon sokszor láttam, de akárhányszor belefutok valamelyik csatornán, szinte mindig megnézem, mert jó a sztori, a film hangulata (a hatvanas évek ábrázolása), zenéje, miegymás.

A film kapott anno hideget és meleget egyaránt, mindegy, én szeretem:) Már a kezdéssel is megfogott, mert ötletes animációval indul a film.

A minap tevékenykedtem otthon ezt-azt, a háttérben a Comedy Central ment, azon is a Simpson család, amely epizódjában Marge és Homer családi szülinapra indulnak, de a reptéren meggondolva magukat egy romantikus hétvégére mennek, ezt a kölykök megneszelik és ők is menni akarnak, így elkezdődik a kergetőzés, amelyet a Kapj el ha tudsz nyitójelenetével ábrázoltak, és szerintem nagyon jól:)

:)

A múlt hetet otthon töltöttem, "őszi szünet" werknév alatt, családi légkör huzamosabb hiánya miatt és nem titok, hogy anyagi megfontolásból is. Ebben az egy hétben sok mindennel foglalkoztam, olykor még dolgozgattam is itthon, de nem írom, hogy túl sokat, nem akarok füllenteni. Mindig csak egy kicsit, leginkább a saját dolgaimmal voltam elfoglalva, melyek nagy része képernyőhöz kötött. Sokat voltam a friss levegőn is, bár fényképezőgépemet nem cipeltem jelentősen sosem magammal, tulajdonképpen hat nap után szedtem elő, hogy kattintsak pár fotót a szokásos otthoni témában, azaz a kedvencek megörökítésében. 

Bandi idomult az őszhöz, rengeteget feküdt az avarban és bundájára is begyűjtött pár elsárgult falevelet, hogy jobban illeszkedjen az udvari összképbe:)

Cilike meg csak figyelte, ahogy Bandi hempergőzik, én meg valami nagy fekete izével zörgök ott szemben.

Otthon: Mondani akartam, hogy majd hordok fát előre... - mondom anyának, amikor látjuk, hogy hordja fater előre a fát (egy hónappal vakbélműtétje után), mire anya: Nem mondani, csinálni! - na ja, ismerős ez a mondat, tesóm is ezt mondta pár hónappal ezelőtt Borinak, egy család vagyunk:P

Beszélgetésben: Ha nyernék a lottón, akkor... - mondja anya mire én: Csak egyszer nyernék az életben.. - s ekkor Bori félbeszakít: Te már nyertél! Itt vagyok neked én! - :) <3

Ablakon kibámulás közben: És az ott mi? - kérdi anya az avarkupacban fekvő pulikutyánkra, Bandira célozva (mármint mondatilag, nem puskával). - Az ott kérlek szépen egy jamaicai szarvasbogár, azért ennyire rasztás. Ez a példány valószínűleg úgy került ide, hogy egy rasztaman azt hitte, hogy a haja, és a fejére tette, amikor elutazott világot látni, mert megkívánta a gulyáslevest. Aztán az Alföldről meg hanyatt-homlok menekült haza, amikor meglátta, hogy mindenféle rasztaparókák (pulik) kergetik a nyájakat.

Teraszon: Jaj Atom! Nyalogat a kutya! - mondja Bori, miközben Bandi a bokáját rágcsálta (nem nyalogatta). Majd Bori egy másodperccel később vigyorogva megszólal, mivel fittyet sem hánytam a dologra: Ó. Hmm. Méég! :)

Udvaron: Már nem tudom hányadik kört futottam a kutyával az udvarban, labdával és ugrálással felhergeltem, hülyültem vele, majd nekemrohanva majdnem fellökött és kicsit megharapta a bokám. - Ejj Bandi! Nem erről volt szó! - mondom, erre enyhén hágó-pozícióra emlékeztetően elkapta a lábam: Erről sem volt szó! - tessék csak továbbrohanni! - ráztam le magamról így az ebet.

Beszélgetésben: Épp kölcsönadtam egy eszközöm az egyik barátomnak, amikor megkértem rá, hogy legalább annyira vigyázzon rá, mint a sajátjára. Majd amikor átgondoltam, hogy arra nem vigyázott eléggé, rögtön módosítottam: Legalább annyira óvd, mint a f*rkad a p*ncitól! - gonosz beszólás volt, de tekintve, hogy emberünk már egy ideje független, abszolút ütött:)

Tévézés közben: Épp a maradj talpon című vetélkedőt néztük anyával (ebben van az, hogy bizonyos rossz válaszok után a játékos alatt lenyílik egy csapóajtó, aki így a mélybe zuhan, vélhetően egy hálóba esve), aztán elgondolkodtunk, hogy miképp lehetne feldobni a műsort: Mondjuk lehetne ilyenkor egy két felcsapó láng a lyukból, némi kénes szag, meg egy ördög is kinézhetne gonoszan nevetve, vasvillával. - mondom, mire anya: Vagy oroszlánhörgések is lehetnének, meg ordítások, vagy még jobb, kimászhatna egy nővel a lyukból Indiana Jones, lesöpörve magáról pár kígyót. - :) Szeretek anyával tévézni:)

Maradván a hét hangulatánál, szombati videónak egy kis hangulatos videót ajánlok.

Bár nézelődve a találati listában megannyi őszi színvarázsú videót leltem, mégis ezt illesztem be, hiszen ez nem egy "basszus, ide egyszer de jó lenne eljutni" helyszín, hanem mintha csak a város szélén az erdőben, vagy a közeli hegyekben lenne. (és zeneileg is rendben van mostani hangulatomhoz:)

A teraszon kávézgatva arra lettem figyelmes a minap, hogy szokatlanul sok katica repked a levegőben, mászkál a falakon (már jelezték, hogy pontosabb a Harlekinbogár elnevezés, de ezt a bejegyzést már megírtam és kevesebb betű is, így marad katica:P). Anya megjegyezte, hogy napok óta ez van, s közben néztem a mellettünk lévő falon a 10-20 katicabogarat. Nem csak a szokásos, piros gyöngyházmetál fényezésű hétpettyesek vannak itt, hanem feketék, pettytelenek és így tovább...

Ezen a héten abszolút őszi a blogom, már megint ezzel a témával jövök, mert ugye 5 kép a telefonból az nem is lehetne más, mint itthon kattintott egy-két őszi levél az udvarban. Aztán ne várjatok csodás hangulatképeket, a telefon és az udvar házasságából most nem ez jött létre:P

Többek közt a kötődés is megvan most az elsárgult falevelekhez, tekintve, hogy sok fa van az udvaron, így két órán át mást nem is csináltunk tegnap bátyámmal, minthogy a leveleket szedtük össze és hordtuk el az udvarról.