Nos az első hét után sok mindent leírhatnék, hogy mi mindent éltem át Morisszal. Voltak apróbb összezörrenések, de nagyjából minden jól ment, s persze mint újdonsült macskás, figyeltem macskuszom viselkedését.
Az ágy
Pár sicceléssel és rászólással sikerült egyelőre elérnem azt, hogy ne nagyon mászkáljon az ágyba. Eleinte csak akkor kerülte fekhelyem, amikor otthon voltam, most már nem mászik az ágyra akkor sem, amikor egyedül van (bár ezt szombaton cáfolta). Ehhez gondolom hozzájárult az is, hogy kialakítottam egy átmeneti fekhelyet a konvektoron, ami meleg, s javarészt ott fekszik.
Macskával együtt élni
Apróbb bosszúságok akadnak, a cipőm reggelre mindig máshol van, és a kanapét is szívesen karmolgatja (miközben van körömkoptatója). Váltjuk egymást, amikor én lefekszem, ő akkor kel fel. Így hallgathatom esténként az aktív játékot, labdával, papírral, cd-tartó fityegőjével, elemtöltővel, vagy például tegnap este egy Matchbox-al. Még Tomminak vettem egy medzsót, ami azóta a polcomon várja, hogy elküldjem, tegnap este lekerült a polcról, és a macska ide-oda gurítgatta a szobában. Nem hiába, kandúr, érdeklik az autók:)
Vasárnap kétszer ébresztett fel, egyszer háromkor (akkor épp a laptopon ücsörgött), majd 6:45-kor. Kétszer is úgy, hogy két első lábával rámnehezkedett. Tudom, hogy a konzerves kajára megy ki a játék, de éjjel azért nem adok úgy, hogy este tömött tállal hagytam ott. A laptopot nem hagyhatom nyitva, mert rögtön betámadja, ráfekszik. Újabb szokást kell megtanulnom, laptopot nem csak sokszor, hanem mindig le kell csuknom:P
Doki
Voltunk dokinál, mert a macska úgy szürcsögött, mint egy elefánt, amikor pocsolyába érr az orra. Kapott injekciót, gyógyszert adagolok a kajájába, majd lesznek védőoltások is, amik azért engem is védenek, hiszen lakás-macsek. Érdekes, hogy valami seb jelent meg a macskusz állán, amit nem tudom mi okozott, aztán ma a jobb bajszán is keletkezett egy, hiányzik onnan kicsit a szőr. Megnéztem a fekhelyét, és találtam ott kitépett darabokat, mintha kikapta/kitépte volna. Nem tudom miért csinálta, majd figyelek rá... Rengeteget játszik a fonallal fellógatott kislabdával, majd lecserélem a madzagott valami vastagabbra, puhábbra.
Szóval egyelőre elvagyunk, úgy tűnik menni fog. Azért nagyon durván kitakarítottam a hétvégén, mert olyan macskásnak éreztem mindent. Szeretem ahogy hazaérek és dörgölőzik, ha a konyhában vagyok ott dorombol, ha a szobában, akkor ott. Már megtanulta a kaputelefon pittyenését is, első napokban még nem, ma már az ajtóban vár mire beérek. Most is a konvektoron fekszik, a fejjel lefelé tartja a buksiját, aranyos... Azt mondják a kedvenc hasonlítani szokott a gazdájára.. ..Morisz még nem blogol, de mire kijöttem a fürdőszobából (borotválkozásból adódó friss vágással bajszom felett), addigra az ő bajszánál is sebes lett...
