01. 100-ik mondatokban bejegyzés ajánlójában: Kettő éve és 20 napja írtam az első Mondatokban bejegyzésem, azóta persze egyfajta hagyománnyá vált, most az elmúlt két év bejegyzéseiből emelek ki 1-1 mondatot, amolyan ismétlésképp:) Eleinte csak pármondatos helyzetleírásokból állt hónapokig, aztán jött a "beidézős" korszak, s javarészt most már csak abból állnak a "mondatok":)

02. Szerkesztőségben: - Atom. Új a frizurád? - kérdezték többen is. Már egy hete új, csak most az új pulóveremben mentem, ami kiemeli kicsit a világos hajam. Az új pulcsi senkinek sem tűnt fel.

03. A konyhaablakban: két galamb azzal keltett kedden, hogy turbékoltak az ablakpárkányomon. Ahogy leültem a konyhába a kávémmal és rájuk néztem arra gondoltam, hogy némi narrációval eladhatnám a National Geographic-nak.

04. Egy beszélgetésben: - Te szoktál sátorozni? - kérdik tőlem. - Persze, minden reggel. - válaszolom - Nem úgy! Hanem rendesen!? - kissé felhangon. - Elhiheted, hogy rendesen szoktam! - teszem hozzá nyomatékosan.

05. Fürdőszobában: Körülbelül huszonhét nyelven üdvözöltem a világot, amiért nem vetette ki magából a fürdőszobai keramika születésekor a csúszós járólapokat. Elvágódtam zuhanyzás után egy akkora fürdőszobában, ahol nem férek el a földön fekve, ergo össze-vissza verte a hátam a zuhanytálca széle, a mosdó a könyököm stb... Kifutottam a konyhába és hanyatt feküdtem a jéghideg járólapon (mindezt még gőzölgő testtel kissé vizesen), mert jólesett. A fájdalom elmúlt, a hideg járólaptól libabőrös volt a hátsóm és a földön fekve elgondolkodtam, hogy vajon mikor töröltem le utoljára a port a konyhai lámpáról...

Bob egy hörcsög. Többet nem mondhatok személyisége jellemzésére, mert sokkal viccesebb megnézni ezt a kisfilmet (2 perc 10 másodperces), és az alapján megismerni Bobot.

Maga a sztori nekem ici-picit kiszámítható volt, de a csattanót mondjuk nem vágtam le hamar. Aranyos kis animáció, megér 2 percet a vasárnapotokból:)

A végénél kicsit várjatok a feliratok után, 2:26-nál jön a főpoén!:)

E videót is Dani küldte:)

Facebookon linkelte valaki az alábbi videót, amin jót nevettem, a kissé erős kezdés ellenére. Balesetről előre beszélni nem vicces, de az, ahogy bemondja, hogy "aki... az fokozott..." nekem üt. Nem mondok többet, nézzétek:

Nem tudom mikori a felvétel, április 1. vagy szilveszteri adás... Én jót nevettem, és bele is gondoltam, hogy milyen lenne így a híradó - fura. De biztos megszoknánk a jövőből fújó Szellőt és a másnapi híreket...

A múltkor Attillánál voltunk laza esti borozáson, beszélgetésen - egyszóval baráti összejövetelen. Az est legnagyobb sztárja (egyeseknek, mint például Judit vagy én) persze Maya volt, Attila kutyája, akiről csináltam is egy-két fotót:)

Az alábbi képen épp Hanzs lábai előtt hever, nagyon sokat simogattam az ebet, idővel rögtön hanyatt dobta magát, ahogy meglátott közeledni:)

Imádtam azt a kis időt, amikor macskám volt, annak ellenére, hogy voltak problémák a négylábú szőrpamaccsal. Megismertem a macskuszok azon tulajdonságát, amit csak úgy említenék, hogy szeretnek a középpontban lenni. Ez jellemzően akkor aktuális, amikor mi pont nem oda helyeznénk őket.

Ilyen helyzet például, amikor a gazdi a gép előtt ül. Nekem is felugrott az ölembe Morisz, behajolt elém, csapkodta a billentyűzetem vagy vadászta a képernyőn a mozgó dolgokat. Aranyosak a macsekok, még akkor is, ha sokszor gond van velük:P Kedvencem egyébként az volt, hogy amikor nem figyeltem oda kicsit, akkor a macsek rögtön a bemelegedett billentyűzetre feküdt (laptop).

További Simon's Cat bejegyzéseim ide kattintva.

Nem vagyok babonás, ezt gyorsan le is kopogom.. :P Na jó, nem vagyok babonás, de vannak olyan "fő" dolgok, amik csak-csak az emberbe nevelődnek, mint a fekete macska előttünk való átügetését követő kicsit erősebb körbenézés, hogy nem száguld-e felénk egy elszabadult zongora, vagy nem potyog-e a rakomány épp a felettünk elhaladó üllőket szállító repülőgép rakteréből. Aztán van az a létrás dolog, hogy ne menj át alatta, persze én általában kerülöm a létrákat, tekintve hogy magas vagyok.
A múltkor eltört a tükröm (borotválkozáshoz használt), ez sok év balszerencsét jelent, azóta meg is változott erősen az életem, ugyanis nehezebb borotválkozni, a repedések torzítása miatt. Szóval nem vagyok babonás, de van egy-két apróság, amit én is tartok, amik inkább szokások, s nem félelem miatt tartott rituálék.

Na de hogy rátérjek e bejegyzésem eredeti témájára, most ismét itt egy amolyan személyes bejegyzés, ha már ez énblog, azért nem árt, ha nyomokban hordoz valami Atomot is néha (bár most visszanézve az utóbbi hónap bejegyzéseit, nem is vagyok annyira zárkózott). Szóval ma vagyunk hét hónapja együtt a Borival, és ha már hetes, akkor bejegyzem, mert ez is egy olyan misztikus szám:)

Ez a hét hónap hamar elment, viszont örömmel nyugtáztam tegnap reggel egy "jó csaj" látványát, akit meglátástól számítva kb. 1,5 másodpercig egy "Hmm;)" csajnak tartottam oldalról, amikor is végigmérést követően jött a visszajelzés a kódfejtőktől az agyban, hogy a receptoraim előtt suhanó bige a csajom:) Jó ez így:)

Mivel mi már ilyen "modern" gyerekek vagyunk (azaz nem tartunk túl sok könyvet otthon), ezért már nekem sem kellett beszereznem internet mellé a Házi praktikák témájú könyvekből egyet sem. A minap rákerestem volna, hogy mivel lehet kiszedni a foltot a bla bla bla... Aztán ahogy gépelni kezdtem a Google keresőbe, az egyből javasolta a népszerű kereséseket. Konkrétan a "mivel leh" részlet beírása után felbukkant rögtön a "lehet recskázni" folytatás.

Bevallom meglepődtem, mert ugye ha ilyen oldalakon/témákban nézelődnék, akkor érteném ezt a javaslatot, de így... Szép dolog az internet, sok a bizonytalan tini körülöttünk, akik még nem ismerik a "recskázás" tudományát. Még jó, hogy fent van a neten és nem kell a könyvespolcon a regények és enciklopédiák mögé rejteni a Recskázási praktikák könyvet.

Kávézóban: Hány fokos ez a létra? - kérdi Hanzs egy gyerekkönyvet nézegetve, mire Bonyi: Hát attól függ.. ..ha a hűtőből veszed ki, akkor 0 és 4 között van.

Beszélgetésben: Egyszer álmodtam valamit Bonyival is.. - mondja Bori, mire én: gondolom fáradtan (szellemileg) ébredtél?.

Beszélgetésben: Hát a Bonyi még gyerek. - mondja Anya a nagy felnőttes beszélgetésünk közben, majd hozzá teszem: Aki ráadásul még nem ébredt fel. - Álomvilágban él? - Nem. Inkább úgy fogalmaznék, hogy álmos-világban.

Kávézóban, még mindig a gyerekkönyv mellett: Melyik zöldség a nyuszik kedvence? - teszi fel a kérdést Hanzs, majd meg is válaszolja: A dollár. Amennyiben a playboy nyuszikra vonatkozik a könyvben a kérdés:)

További kérdés a könyvből: Mit mond a disznó? - ismét Hanzs kérdi, s megintcsak válaszol, röff-röff helyett így: Sz*pj le te p*csa!

Beszélgetésben: ..bla bla gőztisztítót. - fejezi be Reni a mondatot, erre Hanzs: Ti pucoljátok a gőzt? - majd én: Előfordulhat, hogy koszos náluk a gőz, akkor bizony meg kell tisztítani. - s Reni zárta a beszélgetésünket: Hülyék.

Kávézóban: A csajok a retyón vannak, ide hallom. - mondja Kari, majd folytatja: Milyen hangosan nevetgélnek?! Biztos örülnek, hogy kijött.

Gyrososnál (nem gyors, hanem gyros): Helló, nyitva vagytok még? - kérdi Hanzs a kajáldában: Igen, de sajnos elfogyott a hús. - válaszol a szakács, mire Hanzs: Akkor vágd le a kezed! :)

Otthon: Igen én kapcsolgatom a fenti tévét. - mondom Borinak a szobában, távirányítóval a kezemben. Ő fent volt a galérián és nem tudta mire vélni, hogy felfele menet arra gondolt, hogy bekapcsolja a tévét, erre bekapcsolt, majd ugyanez történt a csatornaváltás és hangerőnövelésnél is. - Azt hittem, hogy a gondolataimmal irányítom! - mondta a kiscsaj megszeppenve...

Nem csak azért irigylem e videó készítőjét, mert ennyire lenyűgöző fotókat készít (és azokból egy videót), hanem azért is, mert ilyen gyönyörű helyeken megfordult.

És látott egy Nasa járművet is, amit valószínűleg a sivatagban teszteltek (amúgy az új Mars-jármű tesztelése ha jól tudom Spanyolországban zajlik).

Gyönyörű csillagos ég, nulla fényszennyezéssel.

Erőgépek pihenőidőben.

És nem folytatva a képek ajánlgatását, egy gyönyörű videó, nézzétek:

A videót Dani ajánlotta mára:) Ugye, hogy jó?!

Tekints az alábbi képre. Semmi baj nincs azzal, hogyha úgy érzed, képzavarod van Maci Laci és K.I.T.T. láttán, nem beszélve a mellettük trappoló nagyszájú fehér gömbre. És hogy mit csinálnak ők ott hárman? Várják a gyémánt-egyszarvúkat, a szivárványt és a kedvenc, a  vihogásáról elhíresült Mardelt.

Misi azt kérdezte, hogy vajon milyen drog hatása alatt írták a forgatókönyvet? Én úgy vélem, hogy nagyon boldog-szer lehetett, de simán elképzelem, ahogy összeraknak pár gyerkőcöt, vagy gyerekes felnőttet (inkább ez utóbbi, tekintve hogy a kisfilm hősei az én kedvenceim is voltak és a mai generáció nem csodálja már a K.I.T.T. villogó fényét és nem visít Mardeltól), szóval - hosszú mondat - leültetnek pár embert és a feladat adott - képzeld el a szürke várost ezekkel a szereplőkkel, majd öntsd le az egészet boldogsággal:) Na, elég a rizsából, a videó sokkal jobb:)

Imádom.