Tegnap egy kosármeccsen a nyakánál fogva rántotta a fotóst a földre egy indulatos szurkoló, a biztonságiak szedték le a drukkert kollégámról. Egyszerűen nem tudok elmenni az esett mellett, hisz én is többször fotóztam már az érintett csarnokban. A hazai csapat vesztésre állt, forrtak az indulatok, ilyenkor ugye cifrábbnál-cifrább bekiabálások tarkítják a játékot és a reklámtáblákat is többször be-betolták a pályára. Értem én, rossz dolog (a hazai csapatnak), de.. ..és akkor vegyük végig ezt az "aprócska semmiséget".

A fotós kezében a saját pénzén vett milliós felszerelés van, az már csak a kolléga rutinján múlott, hogy amikor hanyatt vágódott, akkor óvta a gépét. Ha véletlenül földhöz vágja a felszerelést, akkor: vajon a szurkoló elnézést kér és kiveszi pénztárcájából a szervizelésre elég vaskos összeget? Biztos, hogy nem. Azt ugye tudjuk, hogy ebben a szakmában minden apróság többezres tétel a szervizben. Vélhetően a felbőszült drukker arra is magasan tesz, hogy mondjuk a 2-3 hetes szervizelés miatt kiesik a fotós keresete, munkaeszköz híjján. Szerencsére kollégám rutinos volt, védte a gépét. De abban is biztos vagyok, hogy a vörös fejjel dühösen, akármivel fenyegetőző xy-t is simán beperelte volna, ha sérül valamelyik eszköze.

Miért rántották hátra? Mert lefotózott egy papírgalacsint, amit az egyik hazai dobott be a pályára. Vélhetően a kép nem is jelent volna meg. Ez egyeseket rettentőmód zavart, de mint olvastam, már előtte is dobáltak, s köpködtek a fotós felé. De miért? Mert megörökíti a vesztes meccset? Arra nem emlékeznek véletlenül, hogy a nyertes mérkőzéseket ki fotózta le? Na ugye...

A kishírhez már jöttek hozzászólások, bár logikailag nincsenek rendben, de mondhatom azt is hétköznapiasan, hogy mellőzik az értelmet. Persze mindenki a galacsin lefotózásán akadt fenn, van aki emiatt spiclinek nevezi a fotóst, mások szerint a rendőrség fizeti, egy harmadik troll szerint pedig ez a fotósnak az "élete csúcsa".
Nem a rendőrség fizeti a fotóst, ugyanis akkor az a meccs ideje alatt nem a palánkot fotózná, ha szemben állna a lelátóval, így hanyatt sem lehetett volna rántani. "Spicli" - értem én, hogy mire gondol, csak nem értem, hogy miért írja. Mert ez aztán tényleg a "legnagyobb beárulás" lett volna, hetedhét országon keresztül.

Mielőtt leírja valaki, hogy a fotósnak ez az élete csúcsa, nézze meg munkásságát, ajánlom! Ez a galád, gép mögött bujkáló undorító figura, akit köpködni és dobálni kell, ugyanaz az ember is lehet, akinek megveregeted részegen a vállát egy buliban a bulifotóért, vagy az az ember, aki lefotózza a karneválon a gyermekedet, amit aztán majd letöltesz és forrás nélkül feltöltöd facebookra. Ugyanez a fotós az, akinek képeit már szerették korábban, amikor kedvenc csapatuk legjobb pillanatait  örökítette meg (vagy épp ezen fotós közvetlen kollégái).

"Ennyit lát meg egy meccsben, s lehet, hogy egy gyönyörű zsákolásról meg lemarad" - nem tudom, hogy egy galacsin lefotózása vagy egy hanyatt rántás és a biztonságiak közbelépése vesz-e el több időt egy fotóstól. Visszakanyarodva az elejére, hogy miért kell lefotózni egy galacsint? - azért mert ott van. Szenzációhajhász média? Ebben az esetben nem, hiszen illusztratív jelleggel készült a kép. Viszont azt is tudni kell, hogy ha történik valami, akkor a főszerkesztő nem azért veregeti vállon a fotóst, mert lefotózta a gyönyörű zsákolásokat.

Hogy miért vagyunk néha ellenségek, azt nem tudom. Pár éve fotóztam a helyi focicsapat edzésein, felkészülésüket, sajtótájékoztatókat, miegymást. Mikor vesztésre állt a csapat a következő meccsen, akkor a hazai drukkerek (a vendégszurkolókhoz hasonlóan) szidták anyámat, zsidóztak, geciztek, s vélhetően, ha nincs köztünk kerítés, akkor nem úsztam volna meg ennyivel. Indulatok vannak, és egyesek nem tudják kezelni őket, valami gonoszt látnak bennünk. Erről írtam már politikai tüntetés és foci esetében is. Mindenesetre jó lenne, ha egyszer rögzülne az érintett emberekben, hogy mi csak a munkánkat végezzük, megörökítjük a csapat erős és gyengébb pillanatait is, ha pedig bedobnak valamit a pályára, akkor azt is, még egy jelentéktelen galacsint is... Tehát a fotós ellenség? - Nem. Csupán át kéne gondolni...