Egy blogon: Emlékeztem még Bonyi szóviccére? A Rábahódvég-re. Nos ez jobban fájt: katt ide
Kocsiban: Bár Bonyi azért most sem pihent (eleget) poénok szintjén: Tegnap feljött hozzám egy Tyrannosaurus rex és Hamlet. Volt is nagy dínóm, dánom. - hajszál híján kiszállítottuk a kocsiból...
Lefekvés közben: Vinném fel a laptopot az ágyba, telefontöltők és gép kábele gordiuszi csomóvá összegabalyodva, ránézésre 5 perc bogózás lesz, feldobom a galériára. Amikor felérek, egy mozdulattal különválik a három kábel. Kis örömök az életben, amik rögtön elmúlnak, amikor a paplan huzatából egy mozdulattal kirúgód a takarót.
Utcán: igaz két hete történt, de leírom. Kijőve egy boltból odalépett hozzám egy romalány. Ne haragudj egy pillanatra! - szólított meg. Én épp telefonáltam, s mutattam a mobilra, ami a fülemhez tapadt. Jött utánam a zebráig, megvárta míg leteszem a telefont.
- Siófoki vagyok, itt ragadtam Szombathelyen, nincs egy fillérem se, kéne ezerötszázforint vonatjegyre, hogy hazajussak. - mondja a már szakállasnak számító "itt ragadtam" szöveget.
- Én is pénzből élek, nem tudok adni. - mondom a jól öltözött lánynak, akiről tudom, hogy ezen a környéken lakik valahol.
- Akkor mennyit tudsz adni? - kérdi.
- Tessék. - nyújtok felé egy ötvenest, hogy békén hagyjon.
- És ebből szerinted hazajutok? - kérdez vissza flegmán.
- Ezerötszázból sem, 3000 forint a vonatjegy Siófokra.
- Hát de már csak 1500 kell.
- Az előbb meg azt mondtad, hogy nincs egy filléred sem. - ezután 3-5 másodperc csend következik.
- Kötünk üzletet? - kérdez
- Nem. - próbálom elfordulva befejezni a beszélgetést.
- 5 rugóért kérhetsz bármit.
E pillanatban váltott zöldre a lámpa, de ha nem váltott volna, akkor is átmegyek a zebrán. Innentől fogva nem akartam folytatni a beszélgetést.
Hajvágás után: annyira megszoktam már a fejemen a gyapjam, hogy szinte átfagyott az egész koponyám, aznap, amikor levágattam a hajam. Viszont még átfagyott koponyával is tudtam elmélkedni magamban azon, hogy mennyire fázik a fejem. Hmm...
Álmomban: egyszer Hajós András a Heti hetesben mesélte, hogy azt hitte kölyökként, hogy a tévébemondóknak nincs lábuk, és egy zsúrkocsin tolják be őket (vagy vmi ilyesmi). Azt álmodtam hogy egy tévéstúdióban vagyok a híradó kezdete előtt pár perccel, a férfi és a nő hírolvasót épp betolták zsúrkocsin, a pultjukkal szemben pedig ott ült a földön egy gyerek, ősz, Hajós-féle frizurával és csodálkozva bámulta őket.
Motoron: tankoltunk a héten a motoromba, aminek nagyon örültem. Amikor másodszor indítóztam, hogy járassuk kicsit, elgondoltam, hogy milyen jó lesz majd nyáron motorozni. Az akksi lemerült, a motor nem indult, de örülök, mert a héten megvettem végre a nadrágot is (így az öltözékem külön a gerincprotektort leszámítva teljes). Most egy ilyen, vagy egy ilyen hátizsákot szeretnék, csak ezekre még gyűjtenem kell...
