Nem emlékszem, hogy pontosan mikor láttam először a géppuskalábú Michael Flatley műsorát, de azt tudom, hogy tetszett. Később már a Lord of the Dance és a Feet of Flames is megvolt videókazettán, és valahol legbelül én is kopogós cipőben akartam járni az ír szteppet. Aztán az egész eltűnt a látómezőmből egészen 2013 végéig, amikor megtudtam, hogy a turnéjuk egyik állomása Szombathely lesz. Szerdán lépett fel a társulat Flatley nélkül, élvezettel néztem végig a műsorukat, még úgy is, hogy az egykoron rongyosra játszott videókazin látottakhoz képest ezt csak egy kivonatolt avagy kissé minimalizált előadás volt. Persze nem panaszkodom, mert tetszett, a sok kopogó láb, a sok-sok fény, már csak az zavart, hogy nem fotózhattam végig, csupán az első három jelenet alatt. Azért a végén mosolyt csalt az arcomra, amikor Flatley kijött a színpadra és táncolt picit, feldobva ezzel a finálét. Jó volt látni, élőben a géppuskalábút, még így 10-15 évvel öregebb formában is. A műsor alatt azért fejben kicsit szteppeltem én is, még mindig megvan a varázsa.
