Még annak idején valamikor feltettem egy-két reklámzenét ami miatt párszor kapok privát leveleket ilyen-olyen reklámzene kérdéssel kapcsolatban. Az ilyen kérdésekre, ha tudok válaszolok, vagy belinkelem a reklamadatbazis.hu-t, amely oldal lényegében ezért jött létre, hogy amit hallunk, azt hamar megtudhassuk.
Többen kérdezték már tőlem, hogy melyik szám szól "abban a UPC reklámban, amelyikben a gyerekszobába táncol az egyik csávó, a másik meg zseblámpával világítja" - ebben a reklámban a The Hives: Tick Tick Boom című száma szól. A klippje jó, alább beillesztve:)

A másik reklámzene, ami után én is nyomoztam, a "T-Mobile 3000 perc ajándékba" kisfilm alatt szól "amelyikben a srác meg a lány korcsolyáznak" - Én jelenleg erre a számra kelek, ez lett az új ébresztőhangom:) Az előadó és a cím: Vincent Walt feat Jennifer Walt - Save Us Las Vegas - Klippet nem találtam, de egy videó zenéjeként hallható, lentebb beillesztve.
 

El is felejtettem tegnap megírni, hogy Flat Télapó Eric mit hozott nekem az idén. Lévén, hogy egy sárga plüssfigura anyagi forrássokkal nem rendelkezik, ezért Flat Erictől nem is kaphattam volna mást, mint fivérét, Eriket.

Erik stílusos csomagolást is kapott, a család pedig már kezdi megszokni az ünnepeken is a Flat fivérekkel folytatott hülyeségeimet:)

(Jelenleg a kanapé tetején ülnek a srácok a karácsonyfa mellett:P)

Karácsony, karácsony, karácsony... Idén nálam kimaradt ez a feeling. Hiába az adventi vásár, az ünnepi terítő vagy a Julitól kapott ünnepi lámpás az asztalon, valahogy nem éreztem, hogy lesz. Természetesen ez az állapot mindaddig tartott, míg nem kezdődött el otthon a fadíszítés, ami idén is kihozta belőlem az artisták és köztem lefuttatható rokoni viszonyt (nincsenek artista felmenőim). Ezért is esett meg, hogy párszor majdnem átöleltem a fát a létra tetejéről, ami felért volna egy üveggyapottal vagy sündisznókkal tömött medencébe való hasas ugrással.
Pár kiló szaloncukor, pár méter boa és pár köbméter üveggömb elhelyezése után ünnepi díszben ragyogott már szegény fenyő. Ajándékok az ágak alá, ételek az asztalra, család pedig aköré, vacsi után ajándékmustra:)

Idén is belefulladtam a csomagolópapírok alkotta tengerbe, de most volt több olyan ajándék is, amit az ünnep előtt kaptam meg. Nos, maradjunk a fa alatt: tusfürdő (mert az mindig kellhet), amennyi mocsok van a mai világban. Emellett gazdagabb lettem egy háromrészes pohárszettel, amely megörökíti gyermekkorom kedvenc rajzfilmhőseit. Tom&Jerry is lesz ezentúl a Nutellás poharaim mellett, ha valaki benéz a konyhaszekrényembe már csak mesefigurákat lát. Aztán az elmaradhatatlan ruhák, amik minden évben kerülnek a fa alá: egy tucat boxer és két pár extra-meleg zokni. Ez kifejezetten előnyömre válik majd, hisz a tavalyi bundás-papucsok nincsenek egész nap rajtam és olykor úgy érzem, mintha a fagyos szentek folyékony nitrogénes vödrökben mosnák a lábam. A több tonna süti mellett még csokival is tömhetem magam, stílusosan epres és étcsoki került terítékre (e kettő a toplistám elején áll). S végül, hogy még művelődjek is, kedvenc íróm, Rejtő Jenő egy könyve kapott helyet az ajándékok közt.
Azért én is megleptem magam karácsonyra egy-két aprósággal, de a sok jó mellett még egy negatívum is akadt az ünnepekre. Luigi eldugult. Értem ezalatt, hogy valószínűleg az autó benzinszűrője eldugulhatott, ugyanis kevesebb, mint 100 méter után benzin után kapkodva fuldoklik és megáll. Majd megcsináljuk, de spéci benzinszűrőt nem kapni a Kisboltban és nálam sincs raktáron, így Luigi otthon marad egy kicsit még és busszal megyek majd vissza Szombathelyre... Egyébként azért csúszott délre a blogolás, mert Anyával és Marcival nekiálltunk este Monopolyzni és kicsit sokáig tartott (1kor szálltam ki csődőt jelentve):P
Ó, majd elfelejtettem a jókívánságokat!:

Sokszor hallani arrról, hogy visszaélnek egyes esetekben az ünnep adta lehetőségekkel a csalók/rablók. Karácsony környékén meglehetősen elszaporodnak a gyüjtögetők, akik mindenféle szervezet nevébem elfogadnak pénzadományokat, aztán utána örömmel nyugtázzák a napot, zsebükben a vaskos pénzkötegekkel. A mai világban már fel kell készülni mindenre, a Télapónak öltözött besurranó tolvajokra is, így a rend őreinek sok dolguk akadhat. Zsótti fotózta az alábbi képet Szombathelyen, a belvárosi rendőrség szomszédságában.
Egy kicsit közelebbről nézve jobban látszik a frenetikus installáció:
Bocsánat a szóhasználatért, de ezen én akkorát "visítottam". Annyira jó! Már a könyökömön jön ki a sok-sok házon és lakás erkélyén látható kötélhágcsókon bemászó Télapó-figura. Ezt színesítették, dobták kicsit fel a belvárosban, kis mögöttes jelentést adva az "életképnek".
Szinte hallani, ahogy a közeg-nő már kéri a személyi igazolványt és a lakcímkártyát igazoltatás céljából:P Szuper!

Ti is figyeljetek oda, hogy ki csempészi a fa alá az ajándékokat, nehogy kicsempéssze azokat onnan.

Magyarországon többségében csak két ajándékozó közül kell „választani”, de sok gyermek egyszerre hisz mindkét karácsonyi alternatívában. Az ünnepi filmeket látva a gyerkőcök elképzelik, ahogy a Télapó leparkol nyolc lóerős, azaz rénszarvaserős szánjával a háztetőn, majd a kéményen át (konvektor, illetve központi fűtés esetén az ajtón át) bejut a házba, majd elhelyezi az ajándékokat a fa alatt. Ugyanezen gyerkőcök többsége mégis úgy várja a karácsonyt, hogy megannyiszor elismételi: „Mikor jön már a Jézuska?”. Egyáltalán ki hozza, és mikor az ajándékokat? Ez országonként és kultúrákként is változó.
Kezdvén a szomszédban, az osztrákoknál Christkindl (Jézuska) hozza az ajándékokat, bár náluk is egyre jobban elterjed a Télapó-uralom, hisz sokkal könnyebb a barátságos apóval hirdetni a temérdek árucikket, mint Isten fiával. Németországban hasonló a helyzet, ott Weihnachtsmann, azaz Karácsonyapó hozza számos helyen az ajándékokat, de itt is találkozhatunk a december végi időszakban Christkindl-el. A németeknél él még Ruprecht, az adakozó lovag hagyománya is, aki a Mikulás helyett érkezhet december 6-án.
Az „eredeti” télapó, Joulupukki Finnországban, pontosabban Lappföldön, az Északi-sarkkör közelében található a Fül-hegyen lakik. A finneknél, a tősgyökeres Télapó-kultusz hazájában nem is csoda, hogy szinte mindenhol a rénszarvasok húzta szánon járó Joulupukki osztja az ajándékokat. Ezzel szemben Amerika máshogy vélekedik. Az Egyesült Államokban Santa Claus hódított teret, aki Lappföld helyett az Északi-sarkon él. Santa a kéményen keresztül érkezik az otthonokba, és a kandallóra tűzött zoknikba, illetve a karácsonyfa alá rejti az ajándékokat, amelyeket 25-én reggel találnak meg a gyerkőcök. Santa Claus személyiségét tekintve egy igazi kulturális elegy. A Télapót Szent Miklóssal vegyítő kultúrák összekeveredtek a Mikulással és Karácsonyapóval, így született meg az öreg Santa. Angliában Father Christmas járja végig ajándékokkal a szentestét, az angolok Télapója annyiban különbözik az amerikai „kollégától”, hogy köpenye és szakálla kicsivel hosszabb.
Hollandia ünnepi szokásairól legpontosabban talán egy holland kultur-tudós tudna beszámolni, ami biztos: Kerstman, vagyis Karácsonyapó hordja az ajándékokat. Viszont december hatodikán ha nem is daliás hercegként, de fehér lovon érkezik Sinter Klaas. Ez valószínűleg arra eredeztethető vissza, hogy Ruprecht lovag Szent Miklóshoz hasonlóan ajándékokat osztogatott, majd e két hagyományt összegyúrták. Az ajándékokat facipőkbe rejtik, ez tudjuk be a klumpa ottani népszerűségének. Svédország már a manók birodalma. A svédeknél feltűnik Télapó mellett Jultomten manó is, aki hátán hozza a julklappart, az ajándékokat rejtő hatalmas zsákot. Nem csak a svédekhez jár számunkra kicsit különösnek tekinthető ajándékozó, Olaszországban január hatodikán érkezik La Befana, a jótékony boszorkány. Természetesen Itáliában is kezdenek felborulni a hagyományok, egyre több helyen jelenik meg decemberben, sőt még januárban is Babbo Natale, azaz Karácsonyapó. Kicsit délebbre, az Ibériai-félszigeten már a napkeleti bölcsektől, Los Reyes Magos-tól (Háromkirályok) várják az ajándékokat a spanyol gyerekek vízkereszt idején. A spanyoloknál és a portugáloknál Mikulás „ügyben” viszont Magyarországhoz hasonlóan, a piros ruha és a fehér szakáll hódít. Portugália is vegyíti a hagyományokat, Télapó és Karácsonyapó osztja az ajándékokat, mint az sokhelyütt bevett szokás, az ajándékozás idejét illetően viszont az angolokhoz igazodnak.
Latin-Amerika nagy részén El Nino (Jézuska) ajándékoz, míg Brazíliában vagy Peruban Papa Noel (Karácsonyapó) a népszerűbb.
Puerto Rico hagyományai kicsit már érdekesebbek. A gyerekek Vízkeresztkor az ágyuk alá füvet rejtenek, hogy a Háromkirályokat szállító tevéknek legyen mit enniük. Ha egy teve átfér a tű fokán, akkor egy kémény már nem okozhat neki gondot. A gyerekek reggel a fű helyén ajándékokat találnak. Azért ott is teret nyert már Santa Claus és a karácsonyfa, némileg érdekesen mutathat a havas fenyő és a szánkó egy trópusi országban.
Marokkó egy iszlám ország a sivatagban, ezért esélye sincs a Télapó kultusznak megvetni a lábát. Ehelyett a Mikulás egyik Észak-Nyugat-afrikai segítője, Fekete Péter jár hozzájuk. Péter Magyarországon a kulturális szakadék miatt csak a kártyaiparban tudott érvényesülni.
Oroszországban Gyed Moroz (Fagy Apó), Szent Miklós (Mikulás), Babuska és Jézuska hagyománya van jelen. A kommunizmus idején az szovjet kormány komoly küldetéssel látta el Gyed Morozt, háttérbe kellett szorítania, illetve kiűznie a többi karácsonyi hagyományt a Szovjetunióból. Szent Miklós egyébként Moszkva és Oroszország védőszentje is egyben. Gyed Moroz újévkor osztja az ajándékokat, piros vagy kék ruhát visel, nem kövér, és trojkán közlekedik. Segítségére lehet még az ajándékosztásban unokája Sznyegurocska (Hóleányka). Oroszország bizonyos részein Babuska (Anyóka) oszt ajándékokat. S végül Lengyelország, ahol pedig Gwiazdor (Csillagember) jön szenteste a gyerekekhez. Neve az Északi Sarkcsillaggal van összefüggésben.
 

Tegnap Bécsben voltunk sétálni a családdal. Aranyvasárnap lévén elég nagy volt még az ünnepi sürgés-forgás, teli van a város adventtel.
Elmentünk a schönbrunni kastélyhoz, parkjában hatalmas adventi forgatag, a csípős hideg időben sok-sok ember puncsot szürcsöl (később mi is), fényképezőgép katt-katt. Egy angol társaság megkért, hogy fotózzam le őket, kezembe nyomták a fényképezőgépet (Canon EOS40D), a srác hozátette: "Don't run!:)" - muhaha!:P
Schönbrunn nagyon szép, rövid família-kupaktanácson megbeszéltük, hogy tavasszal is megnézzük, akkor is szép lehet, és akkor a fényképezőm akksijai sem fogják azt hinni a hidegtől, hogy lemerültek. Azért csináltam így is sok képet, alábbi képekre kattintva megnézhetőek, bár ezek szinte mind csak ünnepi vonatkozásúak.

Nagyon tetszett a zsidó-negyed, gyönyörű házak, csend, valami átlengte az egészet (ugyebár ott szinte nulla volt a karácsonyi díszek száma), egyszóval nagyon hangulatos volt! A sétálóutcák nagy részéről egyébként ugyanez volt a véleményem. A tiszta épületek, a díszes terek és építészeti remekek hamar elfeledteték velünk a metró-aluljáróban látott drogosokat és részegeket.
Ez a város nagyon sok-nemzetiségű, temérdek kínai, török és indiai embert láttam. Na most nem egy kibővített nyolckeres sárkánypiacot kell elképzelni, egyszóval sok helyen láttam pultban, boltban, utcán s mindenfelé külföldieket (akik valószínűleg itt élnek). Nekem ezzel nem volt bajom, de olyan is van akiket ez zavar. Én még most is "döglődöm" egy indiai lány elkapott pillantásától és egy keleti lány mosolyától:P Schönbrunnból visszafelé pedig ült a metrón egy osztrák lány, aki folyamatos mosolyával és természetes szépségével szivárványszínűre festette a szürke metrókocsit:)
A belvárosi adventi vásároktól már nem dobtam magam hanyatt (igen kb három vagy négy adventi bódékupacba botlottunk a belvárosban is), úgy látszik van rá igény. Jó volt ez a kis túra/séta még karácsony előtt, mielőtt még elpakolják az árusok portékáikat. Szépen feldíszítették a várost, nem volt tömegnyomor (a belvárosban), hangulatosra sikeredett ez a kis kirándulás...

(Többet most nem írok, még egy cikket is össze kell raknom és már nagyon este van:P)

Igazság szerint ez volt az első Dan Clark videó, amit láttam. Miután kattintottam az ajánlóban a videóra, hatalmas röhögéssel jutalmaztam azt, a legutolsó "belépési mód" láttán. Aztán Anyának is megmutattam és az "Ibazell" jelenet röhögőgörccsé fajult:)

A többi Dan Clark videóival tűzdelt bejegyzés ide kattintva!

Épp a gazdasági világválságról olvasgattam, oldalakról-oldalakra haladva csipegettem. Volt ahol csak egy leadet, volt ahol csak egy-két mondatot, és akadt persze olyan hely is, ahol bekezdéseket is végigolvastam. Néha szoktam így ugrálni oldalról-oldalra, cikkről-cikkre, közben valamennyi infó rámragad:)
Amerika és az olaj kapcsolata révén belebotlottam ebbe a videóba, ami nagyon röviden vázolja fel a világtörténelmet a II. világháborútól. És ha megnézitek, akkor mind a három álláspontot össze lehet vetni. Van aki azt mondja nem így van, van aki azt, hogy kizsákmányolás, olajszipolyozás, háborúk és önös érdekek, és van aki azt, hogy van benne valami...

Több mint 117 millió kilométer 31 óra alatt? Ehhez minimum Superman-hez hasonlatos tulajdonságokkal kéne rendelkeznie a Télapónak. Egy a neten évek óta terjedő "fizika-tanulmány" komolyabban górcső alá vette a Télapó munkáját, ezen adatokat írtam most itt le nektek. Több mint 343 millió gyerek, 1000km/másodperces sebesség, lángoló rénszarvasok és hangrobbanás jellemzik az egy éjszakás műszakot.

Megannyi mesekönyvben, rajzfilmben és karácsonyi filmben láthattuk már Télapó legendáját. Gyerekként akár el is hihettük, de jobban átgondolva kicsit valószínűtlen az a logisztikai folyamat, amelyet a Télapónak évente el kell végezni egy éjszaka alatt. Vizsgáljuk meg a Télapó tevékenységét reális szemmel, ugyanis a fizika tudorai nem azért kiáltottak ki törvényeket, hogy azokat egy piros ruhás teltkarcsú egyén évente áthágja.
Az első laza láncszem, a repülő rénszarvasok. Jelenleg a tudomány nem ismer egy repülő rénszarvas fajt sem, de több mint 300 ezer olyan élő organizmus létezik, amely még nem került besorolásra (igaz ezek nagy része baktérium vagy ízeltlábú), de előfordulhat, hogy a Télapó mégiscsak repülő rénszarvasokkal közlekedik.
A Földön legalább kétmilliárd 18 év alatti gyermek van, viszont a Télapó munkáját nagyban megkönnyíti, hogy a hindu, a zsidó, a buddhista és a mohamedán gyerekek nem ismerik el létezését, de így is a kiszolgálandó gyerekek száma eléri a 343 milliót. Ha háztartásonként 3,5 gyerekkel számolunk, akkor ez kereken 98,1 millió otthont jelent (mert minden háznál van legalább egy rendes gyerek)

valahogy így nézne ki egy "strapabíró" Télapó

A gyerekek száma és a rénszarvasok kérdésköre mellett elgondolkodhatunk azon is, hogy miképp lehet egy éjszaka alatt ennyi kéményt végigjárni? Nos hála a Föld forgásának és a különböző időzónáknak, a Télapónak 24 helyett 31 óra áll rendelkezésére a művelet végrehajtásához (keletről nyugat felé haladva). Ebből kiszámítható, hogy másodpercenként 879 látogatást tesz. Valljuk be, hogy ennyi idő bővel elég leszállni, a kéményen át bejutni, megtölteni a zoknikat, kipakolni a többi ajándékot a fa alá, enni egy kis sütit tejjel és visszamászni a kéményen át.
A 98,1 millió otthon végiglátogatásához nagyjából 117 millió km-t kell megtenni az öregnek. A táv nagysága miatt a Télapó szánjának körülbelül 1000 km/másodperc sebességgel kell haladnia, a hangsebességnél, mintegy 3000-szer gyorsabban. (Egy hagyományos extrák nélkül szerelt rénszarvas 25km-t tesz meg óránként, ha siet). Nem beszélve arról, hogy ha minden gyerek egy körülbelül 1 kg-os ajándékot kap, akkor a szán mintegy 343 ezer tonnát szállít. A Télapót már ne is számoljuk, elvileg minden otthonba eszik egy kis édességet (mondjuk 2 szaloncukor esetében az út végére körülbelül majdnem kétezer tonna súlyúra hízik). A Földön egy hagyományos rénszarvas maximum 150 kg-ot tud elhúzni. Ha repülve tízszer többet bír el, akkor is minimum 200 ezer rénszarvasra lenne szükség a szán elhúzásához. Ekkora súly esetén az 1000 km/másodperces sebességnél a rénszarvasok olyannyira felmelegednének, mint az űrhajók, a légkörbe való visszatéréskor. A két vezér-rénszarvas 143 trillió Joule energiát nyelne el másodpercenként (ez már Rudolf orrát kikezdené). Ekkora légellenállásnál elhanyagolható az idő, ami alatt elégnek (mindeközben 234 milliárd decibel erejű robbanás hallatszana) kigyújtva maguk mögött a többi rénszarvast is. Az egész szán (a rénszarvasokkal együtt) 4,26 ezredmásodperc alatt égne el. A Télapó az utazás közben 17 ezer G terheléssel préselődne a bakra (egy képzett vadászgéppilóta 10-14 G-t visel el).

Összegezvén az adatokat: Az öreg Santa Claus nem csak áthágja a fizika törvényeit, hanem egyenesen meggyalázza azokat. Kis realitással nézve, ha a Télapó, Karácsonyapó, Télapu vagy akárki megpróbált egy éjszaka ajándékokat kihordani, akkor mostanra biztos, hogy nincs az élők sorában, vagy kilépett a légkörből és Halley-üstökös néven tevékenykedik tovább.

A napokban előkerült otthon egy számológép. Mama találta meg valamelyik szekrényben a szinte még alig használtnak tűnő számológépet (Papa mindenre úgy vigyázott, hogy az még több éves használat után is olyan volt, mint amit aznap vett volna). Szóval Mama odaadta Anyának, ő meg nekem, hogy nézzem meg működik-e, és persze azért is, hogy írjak valamit az öreg, mesterséges-matekzseniről.

Intertronic Mini-8 néven jelent meg a piacon ez a ledes számológép még a hetvenes évek közepén. A Eiko Business Machines gyártotta (mint sok más számológépet akkoriban), a felirat szerint Japánban. A számológép képes az alapműveletekre, összead, kivon, szoroz és oszt. Van rajta százalék gomb is, aminek működésére nem jöttem rá.

"Még fóliás!" - szokták ezzel egekbe emelni a használt műszaki termékeiket hirdető eladók, persze mostanság mindenre kapni utángyártott fóliákat, így majd az én telefonom, laptopom, autóm, biciklim, lyukas zoknim is "még fóliás" lesz eladáskor. Viszont most azt mondom, hogy ez bazmeg'!, ez még fóliás, de már több, mint harminc éve!

Zsííír...