Magyarországon többségében csak két ajándékozó közül kell „választani”, de sok gyermek egyszerre hisz mindkét karácsonyi alternatívában. Az ünnepi filmeket látva a gyerkőcök elképzelik, ahogy a Télapó leparkol nyolc lóerős, azaz rénszarvaserős szánjával a háztetőn, majd a kéményen át (konvektor, illetve központi fűtés esetén az ajtón át) bejut a házba, majd elhelyezi az ajándékokat a fa alatt. Ugyanezen gyerkőcök többsége mégis úgy várja a karácsonyt, hogy megannyiszor elismételi: „Mikor jön már a Jézuska?”. Egyáltalán ki hozza, és mikor az ajándékokat? Ez országonként és kultúrákként is változó.
Kezdvén a szomszédban, az osztrákoknál Christkindl (Jézuska) hozza az ajándékokat, bár náluk is egyre jobban elterjed a Télapó-uralom, hisz sokkal könnyebb a barátságos apóval hirdetni a temérdek árucikket, mint Isten fiával. Németországban hasonló a helyzet, ott Weihnachtsmann, azaz Karácsonyapó hozza számos helyen az ajándékokat, de itt is találkozhatunk a december végi időszakban Christkindl-el. A németeknél él még Ruprecht, az adakozó lovag hagyománya is, aki a Mikulás helyett érkezhet december 6-án.
Az „eredeti” télapó, Joulupukki Finnországban, pontosabban Lappföldön, az Északi-sarkkör közelében található a Fül-hegyen lakik. A finneknél, a tősgyökeres Télapó-kultusz hazájában nem is csoda, hogy szinte mindenhol a rénszarvasok húzta szánon járó Joulupukki osztja az ajándékokat. Ezzel szemben Amerika máshogy vélekedik. Az Egyesült Államokban Santa Claus hódított teret, aki Lappföld helyett az Északi-sarkon él. Santa a kéményen keresztül érkezik az otthonokba, és a kandallóra tűzött zoknikba, illetve a karácsonyfa alá rejti az ajándékokat, amelyeket 25-én reggel találnak meg a gyerkőcök. Santa Claus személyiségét tekintve egy igazi kulturális elegy. A Télapót Szent Miklóssal vegyítő kultúrák összekeveredtek a Mikulással és Karácsonyapóval, így született meg az öreg Santa. Angliában Father Christmas járja végig ajándékokkal a szentestét, az angolok Télapója annyiban különbözik az amerikai „kollégától”, hogy köpenye és szakálla kicsivel hosszabb.
Hollandia ünnepi szokásairól legpontosabban talán egy holland kultur-tudós tudna beszámolni, ami biztos: Kerstman, vagyis Karácsonyapó hordja az ajándékokat. Viszont december hatodikán ha nem is daliás hercegként, de fehér lovon érkezik Sinter Klaas. Ez valószínűleg arra eredeztethető vissza, hogy Ruprecht lovag Szent Miklóshoz hasonlóan ajándékokat osztogatott, majd e két hagyományt összegyúrták. Az ajándékokat facipőkbe rejtik, ez tudjuk be a klumpa ottani népszerűségének. Svédország már a manók birodalma. A svédeknél feltűnik Télapó mellett Jultomten manó is, aki hátán hozza a julklappart, az ajándékokat rejtő hatalmas zsákot. Nem csak a svédekhez jár számunkra kicsit különösnek tekinthető ajándékozó, Olaszországban január hatodikán érkezik La Befana, a jótékony boszorkány. Természetesen Itáliában is kezdenek felborulni a hagyományok, egyre több helyen jelenik meg decemberben, sőt még januárban is Babbo Natale, azaz Karácsonyapó. Kicsit délebbre, az Ibériai-félszigeten már a napkeleti bölcsektől, Los Reyes Magos-tól (Háromkirályok) várják az ajándékokat a spanyol gyerekek vízkereszt idején. A spanyoloknál és a portugáloknál Mikulás „ügyben” viszont Magyarországhoz hasonlóan, a piros ruha és a fehér szakáll hódít. Portugália is vegyíti a hagyományokat, Télapó és Karácsonyapó osztja az ajándékokat, mint az sokhelyütt bevett szokás, az ajándékozás idejét illetően viszont az angolokhoz igazodnak.
Latin-Amerika nagy részén El Nino (Jézuska) ajándékoz, míg Brazíliában vagy Peruban Papa Noel (Karácsonyapó) a népszerűbb.
Puerto Rico hagyományai kicsit már érdekesebbek. A gyerekek Vízkeresztkor az ágyuk alá füvet rejtenek, hogy a Háromkirályokat szállító tevéknek legyen mit enniük. Ha egy teve átfér a tű fokán, akkor egy kémény már nem okozhat neki gondot. A gyerekek reggel a fű helyén ajándékokat találnak. Azért ott is teret nyert már Santa Claus és a karácsonyfa, némileg érdekesen mutathat a havas fenyő és a szánkó egy trópusi országban.
Marokkó egy iszlám ország a sivatagban, ezért esélye sincs a Télapó kultusznak megvetni a lábát. Ehelyett a Mikulás egyik Észak-Nyugat-afrikai segítője, Fekete Péter jár hozzájuk. Péter Magyarországon a kulturális szakadék miatt csak a kártyaiparban tudott érvényesülni.
Oroszországban Gyed Moroz (Fagy Apó), Szent Miklós (Mikulás), Babuska és Jézuska hagyománya van jelen. A kommunizmus idején az szovjet kormány komoly küldetéssel látta el Gyed Morozt, háttérbe kellett szorítania, illetve kiűznie a többi karácsonyi hagyományt a Szovjetunióból. Szent Miklós egyébként Moszkva és Oroszország védőszentje is egyben. Gyed Moroz újévkor osztja az ajándékokat, piros vagy kék ruhát visel, nem kövér, és trojkán közlekedik. Segítségére lehet még az ajándékosztásban unokája Sznyegurocska (Hóleányka). Oroszország bizonyos részein Babuska (Anyóka) oszt ajándékokat. S végül Lengyelország, ahol pedig Gwiazdor (Csillagember) jön szenteste a gyerekekhez. Neve az Északi Sarkcsillaggal van összefüggésben.