A pécsi repülőnap után felkerestük történelmünk egyik jeles színterét, Szigetvárat. Megannyi legendát hallottunk Zrínyiről, a büszkeség harcáról és a hősi halálról, ezért megálltunk a családdal és megnéztük, hogy mivel fogad minket a múzeum.
Először azt hittük, hogy ezen a kapun rohant ki Zrínyi, így nyomdokaiba lépve mi is kirohantunk:)

Zrínyi Anna kirohanása, majd Atom kirohanása
Aztán a bejáratnál rögtön felfedeztem a Garai nevet, így egyből lefényképeztem, valószínűleg semmi közünk az táblán szereplő személyhez a névrokonságon kívűl, de lefotóztam bevallom: önfényezésből
Aztán megtaláltuk, hogy igazándiból hol rohant ki Zrínyi, ezt egy fahíd melletti betonemlékmű jelezte egy táblával és egy réztáblán szereplő vers. Nem nagyon sok a látnivaló, lényegében van sok padtartó a zöldellő parkban (a lécek hiányoznak), és több lezárt terület építkezés miatt. A szobor, mely a képen látható csak azért érdekes, mert ilyen kisfejű lovagot még nem látott egyikünk sem:P Az igazi várból nem maradt sok, mondhatni szinte semmi, a várfalról sem tudtuk eldönteni, hogy eredeti-e vagy már utólag épített.
A várfalak egy része nem látogatható, e táblán is látszik, hogy már egy ideje nincs pénz a helyreállításra.
(Egyéb dolgokon is meglátszott a pénztelenség...)
A virágok viszont szépek és szobrokat is találunk egy-kettőt.

Eredeti ágyugolyók, fel sem fogható igazán, hogy ezeket annak idején őseink a törökök tömegeire lőtték ki.
Van szép 3d-s fakép,
gyönyörűen gravírozott perzsa pajzs
aprólékosan készített török fűzfapajzs
fejkoppintásra tökéletesen alkalmas parancsnoki buzogány
sőt maga Szulejmán is sátratvert az egy teremben.

Itt látható Zrínyi kirohanása:-)
A régi időket idéző jegypénztáros fülke, egyre jobban szeretem ezeket a régi dolgokat. Egy időben mindent alumíniumból készítettek, egy időben alumíniumhatalom voltunk.
Anya nagyon jó helyen bújkált a nap elől (vagy lehet, hogy egy hagyományőrző török kirándulócsoport elől?)
Nemsokkal ez volt a feje felett:P
És végén két kép rólam, mint tipikusan felszerelt hátizsákos-fényképezőgépes-napszemüveges turistáról.
Nem mondom azt, hogy rossz volt, nem mondom azt, hogy jó. Inkább közepes, amely kissé lefelé húz, de hozzá kell tenni, hogy inkább megnéztük, mint kihagyjuk. Aki netán Baranya-megyében elhalad Szigetvár mellett azért álljon meg pár percre és az oroszlános szobornál balra fordulva töltsön el negyedórát a várban (nincs egy tábla sem ami jelezné, hogy hol található a vár), legalább megnyugszik a rekeszizma a településnevek okozta röhögések után.