Mindig is szerettem a repülőket és a repülést, habár ez utóbbit csak háromszor éltem át, kétszer egy Kamovban és egyszer egy vitorlázó repülőben. Lehet, hogy most azért vagyok bezsongva, mert a repülőgép fejlődéséről készítettem előadást, de lehet, hogy elfeledett emlékeket és csodálatot juttatott eszembe ez a prezentáció.
Kölyökként sokszor jártam a padlásra és ott kiálltam az előtetőre, ahonnan lehetett látni azt a fasort, ami takarta a tököli repteret, de a nagyobb gépek farka azért kilátszott a fák mögül. Hosszasan néztem a fel és leszálló gépeket nagy mosollyal arcomon nem dédelgetve azt az álmot, hogy egyszer pilóta leszek. Valószínűleg én voltam az egyetlen érdi lakos azon a környéken, aki isteni áldásnak vette, hogy a házunk fölött róják a köröket alkalmanként a katonai szállítógépek. Ha repülőnap volt, akkor a melléképület tetejére másztam és hanyatt fekve figyeltem az óriásokat. Sosem feledem el azt az élményt, mikor ültem a nappaliban a Nintendo előtt Super Marioval játszva és meghallottam valami dübörgést. Mélyről jövő tompa dübörgés volt, de én tudtam és a másodperc tört része alatt már a padláson voltam. A fák mögül most nem egy apró farokcsúcs látszott, hanem egy hatalmas sötétzöld háromszög, ami mozgott. Kirázott a hideg és teljes eufórikus állapotba kerített, amikor a dübörgő hang egyre hangosabb lett és egyszer csak megpillantottam, ahogy a levegőbe emelkedik Herkules. Ez az a gép, amelyekkel a filmekben szokták tankolni a másik gépeket. 'Lockheed C-130H Hercules'. 29 méter hosszú, 40méteres a szárnyfesztáv és csak 11 méter magas, de kölyökként ezeket a méreteket nem tudtam feldolgozni. Csak álltam a kúpcserepeken és bámultam, ahogy a monstrum csontig hatoló dübörgéssel rákanyarodik a folyósóra, mely majdnem a házunk felett halad el. Rohantam, mint aki az életéért fut és máris szobám ablakában gubbasztottam. A hatalmas üvegablakok rezegni kezdtek, majd amikor a ház fölé ért már a nappaliban voltam és ott feszültem rá az üvegre. Mintha össze akart volna dőlni a ház, olyan robajjal haladt el. A lélegzetem is elállt, beledübörgött az emlék a szívembe... Az esti híradóban közölték is, hogy Magyarországon tartózkodik egy Hercules és a próbarepülését sok bejelentés követte:-) És most, kb. 12-13 év múlva ülök a prezentációm előtt, adatokat gyűjtök finomítás végett a netről és megláttam a képet. A képet, melytől gombóc keletkezett a torkomban. A képet, melyről millió-millió kölyökkori emlék jutott eszembe. A képet, melyen egy hatalmas zöld vezérsík díszeleg... ...úgy, mint régen a fasor felett...