A magyarok nagy része (beleértve magamat is) 1999ben ismerte meg ezt a dallamot, méghozzá az első Vodafone-reklám zenéjeként (rémlik, hogy volt egy repülős reklám is, de nem erősítették meg ismerőseim, hogy azt a voda előtt, vagy után látták).
Nos az Adiemusra keresve a youtube-on egymást érik a videók tömegei, ilyen-olyan címzéssel stb... Tévhitet elolszlatva, az Adiemus nem Enya szám, nem Ő írta, nem is énekelte soha (max a zuhanyzóban), a neten ezernyi helyen klippként, dalszövegoldalakon is előadóként Enya van megadva. Az Adiemust egy brit zeneszerző, Karl Jenkins írta, a dalt pedig Miriam Stockley énekelte fel (aki nem Enya). Karl Jenkins nevéhez sok híres zene fűződik, másik nagy kedvencem például tőle a "Rain Dance", ez a közkedvelt Lakáskassza-reklámok zenéje volt. (bejegyzés végére beszúrtam ezt is:D)
Nos akkor sorban, az eredeti Adiemus látható itt. A klipben sokszor feltűnő bajszos karmester Karl Jenkins:

A már emlegetett '99-es Vodafone reklám, az első Magyarországon:

Az a "bizonyos" repülős reklám, a már megszűnt Delta Airlines promója, 1994-ből. Nagyon szuper és látványos:

Aztán feldolgozta ezt a számot Mauro Picotto is, a Proximus című slágerrel óriási sikert aratott (még most is fent van a gépemen:D):

Beszúrhatnék még rengeteg videót, több reklámban és filmben is szerepelt Adiemus, aki csemegézne keresse a youtube-on!:)

Táncolt erre a zenére Anastasia Volochkova is, aki orosz balerina és számomra megtestesítője azon nők egyikének, akik miatt nem hiszem el, hogy Oroszországban csak vodkaszagú és szőrös nők vannak.

És végül az ígért Rain Dance, a lakáskassza reklámok zenéje:

 

Biztos tudjátok, hogy "néha" szoktam fotózással is foglalkozni:) Aki nem tudja, az nem vette még észre a fejléckép tetején, középtől picit balra azt a fotósfejem ill. nem rendszeres olvasóm... Tehát szoktam fotózni is ugyebár és képeim egy-egy része bizonyos körökben elismertséget vált ki.. Így történt a karneválos képeimmel is, melyekből már ide-oda küldözgettem, dícsérgették sőt, még együttestag is akadt, ki honlapjára biggyesztette. Ezeknek mind örülök:)
A Kék Rózsa magazin 2007/3-ik számába, a Szombathelyről íródott városbemutató cikkhez képek kellettek, mint ahogy a címlapra is. Az én képeimre esett a választás (bár tudni kell, hogy az olvasói szerkesztő (Stark László) baráti ismerősöm, és ezért először engem keresett meg a nyugati végről). Mindenféle protekciót félretéve, a szerkesztőségnek tetszettek a képek, az újság megjelent, így valamelyest* büszke vagyok magamra:)     (*csak annyira, hogy szerényen egy külön blogbejegyzést is rittyentettem belőle:P)
Ím itt az emlegetett címlap:


És a belső két oldalon pedig a Szombathely tipikus részeiről készített képek, melyek készítésére majd két hétig vártam, hogy kisüssön egy kicsit a nap október végén olyankor is, amikor nem iskolapadban zsibbad a hátsóm:)


E örö e bódottá!
És mégegyzser köszi pankeey, hogy megelőzve a postát megleptél egy példánnyal!:)

Kimentünk sétálni a Csótóra délután (most ezt kötőjellel vagy egybe írjam? Csó-tó? Ezek a rövidítések... ejjj). Szóval a Csónakázó-tó körül sétálgattunk, ahol a hattyúk és a kacsák tömkelege eléggé emberbaráti lett és nagyrészt minden arra sétáló egyénnél kijönnek a vízből azt remélve, hogy akad egy kis kenyérdarabka annak zsebében. Aranyosak tényleg, bár kicsit hátráltam, úgy hallottam kellemesen nagyot csípnek:P
Nézzétek mekkora lábaik vannak! A földön szétterülő hártyáikkal a kacsák lábaihoz képest ez valami olyasmi lehet, mint evőkanálhoz mérve egy lapát. Egyik-másik közelebb merészkedett én pedig hátráltam óvatosan:P

Az alábbi képen pedig a környék leggyorsabb kacsája látható, amely úgy spurizott, hogy még sportmódban lekövetve is elmosódott a háttér:D Gyorsulási-versenyen esélyes lehetne, szerintem lenyelt egy tuning-csónakról leesett nitrópalackot...


Menjetek ki sétálni, ha az időjárás is engedi, vigyetek kenyeret és ha egy metálzöld fejű suhanó csíkot láttok, akkor ne lepődjetek meg!:D

Egy fiú és egy lány beszélget.
Fiú: Mi a foglalkozásod?
Lány: Az EDS Hungary EME A North-Central HUB Központjában az ABN AMRO Team-hez tartozó Workplace Services - Service Deskjén vagyok Chat Support Agent. És neked?
Fiú: Ács...

Szeretem amikor néha-néha gondolnak rám és meg-meg lepnek egy-egy aprósággal így-úgy:D
Ezzel a zsepivel forradalmi az orrfújás, aki pedig rosszul van a vér látványától, orrvérzés esetén jól járhat a vörös zsepivel:D
Kapcsolódhatna ez a múltkori buszos-olvasós-beszólós bejegyzésemhez, ugyanis wildgica említette meg a kommentjében az orrbavágást. Nos, ha olyan ember lettem volna, aki ténylegesen orrbavágja az öreget a könyvvel, akkor felajánlhattam volna ezt a zsepit utólag:P Vagy az "ügyet sem vetek rá" helyett elő kellett volna vennem orrfújásra:P
Bár mindkét verzió alapjában halálra ítélt, mert nem pazarolnám el egy ilyenre ezt a zsepit:D


Ádin (as Pappa) keresztül Mónitól (as Mamma)* kaptam ezt a csegezsepit, ezúton is mégegyszer köszönöm szépen! :D:D:D

*(a Pappa és Mamma becenév nem véletlen)

Átalakult... A vizsgaidőszakban, mondhatni észrevétlenül változtunk főiskolai hallgatókból egyetemi hallgatókká. Persze a fúzió után kiváncsi vagyok, hogy hány évig fogják még a sulit BDF-nek ill. fősulinak hívni. Nem hiszem, hogy a diákok vagy a városiak nagy része ezek után NYMESEK-nek vagy SEK-nek fogja hívni. A kedvenc szójátékom persze a segglyukra nagyon rímelő SEKLUK. Mi az a SEKLUK? Itt Szombathelyen több kollégiuma is van a BDF a SEK-nek, ezek ilyen-olyan-amolyan néven futnak, általában az utca nevéhez társítják. A három viszonylag ismertebb kolesz a régikoli, az újkoli és a LegÚjabbKoli, ezutóbbi rövidítése a LUK, ha összekapcsoljuk őket:P Teljes a tökély...
Ilyen volt:


Átalakulás közben:


Ilyen lett:

Bonyi küldött át nekem pár képet, a minap fővárosunk 14-ik kerületében járva erre a lottó-promóra lett figyelmes. Egy újabb bizonyíték arra, hogy milyen frappáns táblázási szokásokat lelhetünk fel, ha kicsit jobban odafigyelünk:D
Az első kép szerint ott középen tudunk lottózni. Biztos ott van az a lottózó, csak így éjfél után pár perccel már kicsit vérágas szemeimmel nem látom tisztán. Vagy a Mátrix még nem hitette el velem?


A második kép még kacifántosabb. Ezen már választhat ki-ki kénye-kedvére... Balra, jobbra, az oszlop másik oldalán középre (1-es kép), vagy felfelé, bár akkor előfordulhat, hogy farkasszemet néz a halállal az  újdonsült alpinista*...


Természetesen tudjuk, hogy minden út Rómába a Lottózóba vezet:D

*lemondó nyilatkozat kitöltése kötelező

Akinek a cím nem mond semmit gondoljon még a "hangalámondás" szóra. Ha erre sem ugrik be semmi, akkor nem látott elég filmet a 80-as években videón.
Vastagbőr blogon láttam ezt a gyönyörűséget egy remekreszabott felvezetővel, ommm linkelte be a belsőségen --> így már elmondhatom, hogy elég kollektív bejegyzés lett ez:D
"Emlékeztek még az őskorra, az agyonmásolt, hangalámondásos, VHS kazettákra?" - zero


Köszönet zeronak a Vadmenyét felkutatásért!

Vasárnap kint kattogtattam az udvaron a fotómasinával, amikor elkezdtek a macskáink gyülekezni, dorombolni, dörgölőzni...
Pár kép után sikerült a megfelelő pillanatban elkattintanom a gépet és megörökíteni ezt:

(A sorrend balról: Franci, Hópihe és Hógolyó)

Azt hiszem, hogy jó eséllyel pályázhatnék egy bejegyzésre ezzel a képpel a cukiság blogon:P
Most hogy elnézegettem a képeket ott, azt hiszem majd be is küldök egy-kettőt:P

Egy valamit biztosan nem szeretnék, azt hogy egy ilyen plakát legyen az ablakom mellett. Tudom, hogy bentről nem látni, de azért mégis a tudat az meglenne bennem...

Fogyós-műsor ide vagy oda, szerintem lehetett volna gusztusosabb óriásplakátot is gyártani.. Milyen jó lehet, ha kérdik hol laksz és azt mondhatod, hogy: Ott, a kis zsírpárnácskák mellett balra... :P
Kicsit régi már a kép, de azért előkerült:P