Tavaly nyáron készítettem pár képet a Pannonia Ring melletti szélerőműnél, de valahogy csak most kerül bejegyzésre:P
Annyira megdöbbentő paraméterekkel bír a "kis ventillátor", hogy csak ámultam. 78 méter magas, a rotor átmérője 44 méter (sokszor kéne lefeküdnöm egymás után, hogy végigérjem:P) és aprócska, 135 tonna súlyú. Nos hogy miért hasonlítottam ezt a monumentális építményt Luigihoz? A kicsi kocsihoz? Azért mert ez kellőképp reprezentálja a méreteket:


Igaz nem arányos a kép, mert 63 Photoshoppal egymásra pakolt Seicento nem mérvadó, de azt hiszem ez a kép is elég viccesnek hat a maga nemében.


Tessék csak elmenni Ostffyasszonyfára vagy Vépre a szélerőműhőz ámulni és bámulni! Tyűűű...

Egyszer már ért az a nagy megtiszteltetés, hogy címlapon közöljék egy fotómat, akkor két hétig rohangáltam az IBM által kiadott Kék Rózsa magazinnal, hogy mutogassam mindenkinek, be is számoltam róla itt.

A Frissítőben többször jelennek meg fotóim ill. írásasim és immáron másodszor sikerült közreműködnöm a címlap ügyében. Először a 357-es szám elején díszelegtek fotóim, másodjára a 358-as (mostani) szám frontján díszeleg illusztrációm. A téma adott volt: végzős főiskolás egyetemista, aki nem tudja mit csináljon suli után. Ádi segített ötletileg és 'modellileg' is (persze akkor még csak úgy volt, hogy egy kis illusztráció lesz egy cikkhez).

Örülök ezeknek a kisNagy sikereknek ám, mellette még gyűlik a referencia-anyag is:D (Katt a képre, nagyobb lesz!)

Áááá... Ez mekkora! Így hajnali kettő környékén kicsit fáj, de csak pörögnek az emlékek...
Pár pillanata fejeztem be régi Walt Disney mesék dalainak hallgatását (mert valahogy eltévedtem kicsit a csőrendszerben (tube=cső))... Valahol ott indultam, hogy megnéztem a Titanic 2 trailer-t, utána már ne kérdezzétek, hogy merre és hogyan jutottam el Lion King-ig meg a Kis hableányig... Szóval vége a "hákuná mátátá" című dalocskának, kattintok kettőt-hármat és bevillannak az Űrgammák.
Nem mondom, hogy az összes részt láttam, de nagyon sokat megnéztem belőle, az biztos. Engem is utolért és a tévé elé vonzott egy ideig a "Xénia-láz":D
Először egy másik videót akartam beszúrni, de rájöttem, hogy inkább egy olyan klasszikus jelenet kell ide, mint amelyikben jönnek a "Drakvuf"-ok:D

Jhajj... Ezek a gesztenyék, meg ezek a drakvufmaszkok... ...de szerettem őket!:D

Újabb lap.hu gyűjtőoldalon tűnt fel egyik bejegyzésem. Mint arról már korábban beszámoltam, a nothanx.lap.hu-n már megjelentem. Most az urigeller.lap.hu gyüjtőoldal fogadott link-kegyeltjei közé a lebegő kanalas videós bejegyzésem kapcsán:) KIVÁLASZTOTT lettem:)


"(videótréfa)" címkét kaptam, pedig ha tudnák, hogy az a kanál (vagyis rácsos szedőalkalmatosság) magától lebegett:P
Mennyi apró kis öröm ér az életben e blog által:D

Pont egy hete annak, hogy a Pelikán Hotelben voltam fotózni. A Sanoma kiadócsoport egyes munkatársainak rendeztek egy kis játékot, amolyan nyomozósdit. A játék lényege, hogy a hotelben kijelöltek szobákat, amelyek különböző irodák, tetthelyek s helyszínek voltak. A 4 csapatnak végig kellett járniuk minden kijelölt szobát és ki kellett deríteniük egy rejtélyt. A különböző helyszíneken jól feltett kérdésekkel kikövetkeztethették a részleteket, amolyan igazi angol detektívjáték felnőtteknek:D

Volt orvosi szoba, ahol a boncmestert faggathatták, volt rendőrség, ahol egy nyomozót faggathattak, az egyik folyosón volt egy szobalány, akinek viszonya volt a rendőrrel, a portán az elhunyt özvegyét kérdezgethették (Mikó István felesége alakította), és volt Poirot felügyelő (Mikó István) irodája, ahol a barátjával (Beleznay Endre) adták ki az apró részleteket a csapatnak.

Akadt még pár szereplő, volt egy vadász is (Boros Zoltán - szinkronszínész) aki a bárban Unicumozott és még akadt egy-két karakter.
Amikor hallottam a szinkronos hangokat, folyamatosan azon járt az agyam, hogy vajon melyik filmben hallhattam őket:P Egyébként tök jó volt az egész, a tévében is fut egy Poirot sorozat, bár még sosem láttam. Lent (ha jók az ismereteim) balról Boros Zoltán (szinkronos), mellette az orvoskarakter, mellette a másik híres szinkronos, jobb szélén pedig a rendőrkarakter.

Aztán jól betortáztam és éjfél után hazajöttem:D Jó volt, pláne a fent említett színészek mellett ácsorogni és néha-néha valakihez hozzászólni, ez megy is a képzeletbeli élménycsarnokomba:D Szívesen kipróbálnék egy ilyen játékot én is:)

Eme gépjárművek tulajdonosai közül kettőnek tuti, hogy nem azért van ilyen autója, mert a hegyen a lakik vagy vidékre jár a telekre.
Nem mintha túl sok közöm lenne hozzá, hogy kinek milyen autója van, hisz ez mindenki egyéni dolga. Ilyen autót lehet kedvből, szerelemből, praktikusságból, tekintélyvágyból, potencianövelésből, gyerekvédelemből is venni. Egy nő (ismerős) a városban X3-assal járkál. A kocsi még nem nagyon látott földutat sem, nemhogy sarat. Nos akkor mire jó egy ilyen városban (Szombathely) egy 2,5 literes X3? Gondolom nála a szerelem vagy a gyerekvédelem volt a döntő tényező... Mindegy... Nem bántom ám a terepjárósokat, csak egyre több ember segge alatt van szerintem céltalanul...

Legutóbb a szar filmekről beszélgettünk és végre eljutottam arra a szintre, hogy azt mondom, szerintem jó volt:D (igaz a többi adás is jó volt, de picit jobb:P)
Szóval a szar filmek után mi mással is készülhetnénk, mint a jó filmekkel?!:P
Mindenki hoz magával pár filmcsemegét, pár kedvencet, afféle filmajánlók lesznek, premierre való tekintet nélkül, így lehet akár 20 perces vagy akár 20 éves is a film:D


A berzsenyiradio.hu-n jobb oldalon van az élő adás link...

Egyik nap, valamelyik műsor háttérzenéjeként Bon Jovi "It's my Life" című szerzeményét hallottam, majd nem sokkal később pedig a No Doubt ugyanezen című számát. Ezen felbuzdúlva kattintgattam is egy kicsit, hogy mi a helyzet e számcímmel a youtube szerverházak tájékán s nem meglepő módon máris 5 találatot találtam különböző együttesekre bontva. Gondoltam megszavaztatlak benneteket, szerintetek melyik a legjobb? Íme az öt versenyző:

The Animals (1965)

Talk Talk (1984)

Dr Alban (1992)

Bon Jovi (2000)

No Doubt (2003)


Azok természetesen nem számítanak versenyzőnek, akik a fent említett előadók számát valamikor elénekelték, ezzel is célozván arra, hogy pl. Rúzsa Magdi által énekelt Bon Jovi It's my life-ja nem indul. Az más, hogy a Talk Talk számát dolgozta fel a No Doubt, azt hiszem ezt nem kell magyarázni:P
Szavazzatok!:D

A múlt héten hétfőn befejeztem a szakdolimat. Egy cég marketingtevékenységét mutatom be, bla-bla-bla-bla-bla... Aztán vártam, hogy mi lesz a konzulens ítélete, hogy vajon én fejemet vétetik, vagy sajátjukat bólintják eme 33 oldalas kis elmélkedésre. (ha nem számoljuk a tartalomjegyzéket, a bibliográfiát és a címlapot, akkor csak 30 oldal:P), pénteken köttetni vittem.
Amikor a tulajdonságait vizslattam a fárasztó munkával összetákolt jól megfogalmazott és felépített dokumentumnak, egy kis egyesekre való misztikát véltem felfedezni Uri Gellertől függetlenül. 1000kb, április 11, 1:01 - :P

Remélem ezeknek az egyeseknek, semmi közük sincs az érdemjegy előrejelzésében, bár ha összeadom őket az már 5-ös:D
Jah és hogy jön ide (vagyis a címbe) a puding? A doktor Úr (Gábor bátyám (bár több nincs is:P)) itt volt nálam tegnap és tévéből ellesett Nigella receptemet akartuk megvalósítani, melynek kapcsán rájöttem, hogy az almabor helyett nem jó az almaecet:P Igaz ezutóbbit be lehet szerezni, míg a másikat nem nagyon. Szóval helyette Gabi egy másik mártást csinált a karajhoz és a nudlihoz, ami jóra sikeredett. Ennek örömén felbuzdúlva a nagy főzés után este még gyorsan összedobtam magamnak tíz után egy pudingot, aminek végeztével felfedeztem, hogy egy fizikai képtelenségnek voltam részese. Uri Geller hatása érződhet, hisz a puding az edényből észrevétlen kiszabadult, elemi részecskékre bomlott, hogy ne lássam, majd a hátam mögött újra összeállt és a konyhaasztalon heverő szakdoli bőr fedlapján kicsapódott. Szóval oda került valahogy, nem tudom, hogy, de a konyhában sehol máshol nem találtam pudingfoltokat (plafonon sem). Na mindegy... A puding próbája az evés. - a szakdolié meg a védés:P
Na jó, megyek aludni:P (1:40)

Pár hete Zsótti megemlítette, hogy hajnalban kivisz valakit a schwechati reptérre, Bécsbe. Természetesen mint repülőbuziságban illetékes fotós, egyből jelentkeztem kísérőnek az útra. Többször voltam már a reptéren, erről tanúskodik az indafotón lévő galériám is:P, de  egyértelmű, hogy ha lehetőség adódik, akkor megyek:) 23:30kor lefeküdtem aludni, 2:30kor már keltem is, aztán pár fagyos perc után végre elindultunk. Ha jól emlékszem 5 körül értünk oda, volt idő még checkolás előtt egy kávéra, aztán kattintgattam pár képet.

Majd ezután felmentünk a parkolóház 8ik emeletére, pár perc és egy Boeing 747-es után elkezdett felkelni a nap. Nagyon szép látványt nyújtott az esőmosta reptér az aranyló sugarakban, megannyi apró kis tócsa az aszfalton, szép volt.
 
Felkelt a nap, leszállt egy gép, mi pedig lassan elindultunk haza, mert suliba kellett mennem, 8kor már itthon is voltunk.
Kattinthattok ide és akkor megnézhetitek  a képeket nagyban is diavetítve, vagy csak katt valamelyik képre és bejön az album...