Régen sokat lógtam a “lakcsin”, osztálytársaim közül sokan laktak a lakótelepen, a sok egyforma ház közt rengeteget bandáztunk, de sosem akartam telepi gyerek lenni. Felnőtt koromra, amikor lakást kerestünk, a paneleket gondolkodás nélkül húztam ki a listáról. Persze azért legbelül bírom őket, érdekes fotótémának tartom az egyforma ablakoktól a párhuzamos vonalakon át az árnyékokig. Megannyi otthon, megannyi élet színtere fér el egy képen, hacsak az ablakon kívülről is.
Szólj hozzá! komment
