Itt a blogomon még nem számoltam be róla, de belevágtam egy fotós 365 projektbe, amelynek az a lényege, hogy minden nap készítsek egy fényképet, még akkor is, ha esetleg valamiért aznap nem vennék gépet a kezembe. Ez kihívás, ez kötelesség, nem lehet ki-kihagyni csak úgy napokat, mint ahogy azt manapság itt a blogon is teszem. Véget ért a január, az első 31 nap zökkenőmentes volt, s bár egy-kétszer úgy voltam délután, hogy: "Vajon ma mit fogok fotózni?" - minden napra akadt valami:) Akár egy madár, akár egy kutya, akár egy miniszter.

365/5 - Műjégpálya - az életemből valahogy kimaradtak a téli sportok, síelni nem tudok, korcsolyázni alig, a snowboardot pedig csak hírből ismerem, mi mindig csak szánkózni jártunk. Amikor kimegyünk a koripályára, sokszor nézem a családok, a nevetve eső-kelő emberek közt szlalomozó, művészi szinten korizókat. Szeretem figyelni a hátratett kézzel, jól koordinált száguldást, ahogy cikáznak a tömegben. De nem irigykedem, nincs rá időm, mert általában kitárt karokkal keresem az egyensúlyom, nevetve esve, s kelve…

A fotók, azaz a projekt gyűjtőoldala itt van, de emellett persze facebookon is közzéteszem a képeket. Nem akartam bekeverni ide a blogba, mert ez egy külön dolog, de amilyen kövér képaláírásokat írok, még elgondolkodom rajta, hiszen komplett bejegyzések lennének:P Igaz ezzel már szívatom is magam, hiszen volt egy-két kép, aminél az első mondat után gondolkodtam még mit írjak, hogy kicsit hasonlítson a "bőség" az előzőkre.

365/6 - Vízkereszt - Légy szíves még egy picit hadd menjek vissza! Tudom, hogy már hatodika van, de olyan jó volt ez a két hét, olyan szép voltam nektek. A családi fotókhoz szépen kihúztam magam a háttérben, az ajándékokra vigyáztam és még csak pár tűlevelem ejtettem el, de azt is csak azért, mert rángatva vettétek le a szaloncukrokat. Na. ..légy szí’!

Bori is csinált ilyet tavaly, azt mondta, hogy készüljek arra, hogy lesznek nehezebb napok. Persze kicsit könnyebben mertem belevágni, mint mások, mivel munkám során, sokszor fotózom. Persze már az első hónap képein is látszik, hogy nem lehet kiváltani félvállról munkaképekkel, hiszen a 31-ből összesen tíz alkalommal használtam ilyen jellegű fotókat. Például ezt a menzásat, amit egy sajtó-túra során lőttem Gyurcsány Ferencről.

365/23 - Menza - ma sajtóeseményeken voltam szerte a megyében, ebédemet a büki általános iskola menzáján költöttem el. Frankfurti levest kértem, másodiknak pedig barátfülét. Finom volt mindkettő, az ebédlő illata s hangulata visszahozta régi iskolás emlékeimet, anyukám isteni főztje mellett szerettem a menzás kosztot is. Ja és igen, jól látjátok, hogy ki ült még az asztalnál.

365/27 - A lyuk - ez a szép áttekintő-nyílás a wc tartályom felett található, ma reggel készítettem. Először ütvefúróval koncerteztem úgy fél órát a szomszédok örömére (“Ki a f*sz áll neki fúrni vasárnap?”) - aztán egy nagykalapáccsal és vésővel kezdtem ütni, amíg át nem jutottam teljesen a falon. Most már kémlelhetem nyugodtan a zuhanyzótól azt, hogy ki van a WC-n és mit csinál.. ..na jó, nem is kémlelőnyílás. Szellőzőventilátorokat építettem be, csak közben kezembe akadt a fényképezőgép (meg egy szék, meg egy könyv, egy szigetelőszalag és egy kalapács (ez mind kellett a fotó elkészítéséhez:P)

Remélem menni fog, vagyis dolgozom rajta, hogy menjen:) Minden napra egy kép, jó buli:) Atom's 365 project