Majd' egy hónapja, hogy véget ért a Savaria Karnevál, s vele együtt a kicsivel több mint három napi rohangálás, fotózás, cikkírás, miegymás. Videót is csináltam, bár kevés időm volt az utóbbi hetekben, egy kicsi mindig jutott a vágásra, így ti is megnézhetitek e bejegyzésben, lentebb.

A karnevállal kapcsolatban vegyes érzelmeim vannak, hiszen az évek során sajtósként mindig végigrohantam az egészet, ilyenkor általában egész nap eseményről-eseményre rohangálok, haza pedig csak enni, fürdeni, aludni és cikkeket írni illetve képeket feltölteni járok. 2011-ben kihagytam, elhúztam a városból, Balatonig meg sem álltam, idén viszont nem úsztam meg, ez volt az ötödik alkalom, hogy részt vettem rajta.

No de beillesztem már a videót is, ha már ilyen sokáig készült. Két éve még drum&bass ritmusokra vágtam (ez a videó ide kattintva látható), idén követtem a trendet és a dubstep műfajban kerestem valami alávalót. Hogy miért nem történelmi, szittya-dobolós vagy ilyesmi zenét választottam? Ha három napig kint vagy, akkor ezt a stílust annyira nem kívánod, és a sokszínűségre is jobb inkább egy "külsős" ritmus. Három nap felvételei 4 perc 44 másodpercben.

Sok mindent láttam, sok helyen megfordultam, mint ahogy korábbi években, most is a kedvenc helyem, ahol a legjobban éreztem magam, az nem a borok utcája vagy a sörtér volt, hanem a Kalandváros (Gayer park), ahol a gyerekeket szórakoztatják három napon át. Egyszerűen itt a legnyugodtabb és legkellemesebb a közeg, hiszen minden négyzetméterre jut legalább tíz mosoly.

Összességében persze jó volt a karnevál, nem éreztem magam rosszul, csak kicsit túl sok dolgot akartam megint átfogni, így terhelő lett, igaz ameddig bírja az ember miért is ne?!:P Temérdek fotóm és szövegem a cikkekben. Megnyitó, Első nap, Második nap, Harmadik nap.

Illetve ajánlanám még a diadalívről készített time lapse videómat is ebben a cikkben (az a szürke kockás középen), hiszen a teljes felvonulást belesűrítettem másfél percbe, így aki nem látta, viszonylag kevés időt áldozva pótolhatja vizuális hiányát.

Hogy jövőre megyek-e? Most azt mondom, hogy akkor pont szabin leszek, de ahogy magamat ismerem ott fogok loholni géppel a nyakamban, súlyos táskával a hátamon... ...a végére pedig egy fotó rólam:

A sztahanovista multifunkcionalizmus