Tegnap elkísértem Busát az albijába, Kalwangba, természetesen így-úgy dokumentáltam útközben egy kicsit, mert ott megmaradt a hó, nem is kicsit. Az autópályákon persze le van takarítva, de az út mellett ameddig a szem ellát hatalmas hómezők vannak.. ..a hegyek lábáig.

Hegyek és felhők az autópályáról. Örültem, hogy ilyen szép kék ég is járt mellé, idegesített volna, ha szürke-fehér tájak lettek volna.

Kalwangban akciós a kutyakaja:)

Mínusz sok fok volt, pár fokkal hidegebb, mint itt nálunk. Azért ha már mínuszok döngetnek, ízlésesen egy kevéske hó is lehetne, itt vagy ott, persze az úton egy milliméter se, mert akkor megbénul a közlekedés itthon:S

Oké, tudom, hogy hegyes-havas-felhős már volt, de annyira imádom őket, hogy beillesztek még egyet:)

És az egyik kalwangi templom a hegyen. Nyáron sem rossz, ahogy a zöldben ott ez a nagy sárga épület, de téli közegben ötször jobban néz ki:)

Nah, ez a kép láttatja, hogy mennyi az annyi. Az utcákon szánkózni lehet, az oszlop tetején hatalmas hókupac, s ami nem látszik, majd kétméteres jégcsapok lógtak egyes házak ereszein. Csodáltam is, hogy addig nem szakadtak le.

Na, a jégcsapok. Jelzem, hogy a kép bal szélén lévő jégcsap hossza nem csak az autóknál nagyobb, hanem a jobboldali bejárati ajtónál (az afeletti ablakkal együtt véve) is magasabb. Szóval, azért félelmetes volt egy-egy percre is alá állni ezeknek a tűhegyes csodáknak.

Egy kép az autóból:)

Alagút előtt...

Szóval jó volt ez a kis túra a hóban, szabadnapi elfoglaltságnak kíváló volt:) Ennyi...