Mivel a hosszú hétvégém annyira nem is volt hosszú (mert ugye akadt benne munka is és miegymás), ezért vasárnap este egy kis lazításként beugrottunk egy régi ismerőshöz egy összejövetelre, ahol idővel tangóharmonikán játszottam a "Pásztorok pásztorok"-at és egyéb ünnepi dalokat, aztán hosszú szívószállal versenyittam jägert stb:P :) Hétfőn felkeltem reggel, és már mentem is Igorért, hogy guruljak egy nagyobb kört napközben.

Szombathelyről mentem Jákon keresztül az Őrségbe, egy ideig kerülgettem a vasárnapi autósokat, olykor-olykor kicsit már hülyét kaptam a meglepően nagyszámú 30-asoktól (kb. ennyivel mennek mindenhol, városban, azon kívül, stb). No mindegy. Megálltam Kercaszomoron, gyújtottam egy mécsest Aliznak a temetőben, majd némi időzés után, mielőtt nagyon elkomorodtam, inkább továbbmentem az Őrség megannyi őszí színébe burkolózott útjain.

Rögzítettem képileg az utam egy részét, de annyira nem látványos, mint az alpesi út, ez kicsit egyhangú így sisakból kamerázva, de sebaj, ha már felvettem nem rohad a gépemen. Szokás szerint dnb megy alá, mert az illik hozzá:) A kamera kicsit ferdén volt a sisakban a sok rángatózásért meg bocsi, de hát állandóan figyelek mindenre meg mindenhova. Pár helyen csak a sáros út a lényeg, van ahol egy jó feneket nézek meg, van ahol meg egy utcalányt:P Mindegy...

Egyébként egy-két kihajtást és a videóban is látható piros Suzukis sávváltását leszámítva (itt kb. 20-30-al lassítottam, mert sejtettem, hogy mit akar majd csinálni), csak egy barommal találkoztam. Már Kissomlyóról igyekeztem vissza Szombathelyre, amikor megelőztem több autót is, köztük egy fehér Fiat Puntót is, amelyiknek ez nem tetszett (elé soroltam be), így rögtön szorosan rámállt, annyira, hogy az már zavaró volt. Ezt csinálta egy darabig, közel-távol, közel-távol stb.. Aztán vissza akart előzni, de mire felfogta, hogy van egy rés, addigra már otthagytam a francba.

Ezt már a múltkor sem értettem, amikor egy Suzukis akart erősködni, vagy azelőtt egy VW-s. Én nem izmoskodom, de azért annyi eszük lehetne nekik, hogy hiába a sportkipufogó, vagy az akár 60-ról 100 lóerőre felhúzott motor meg a sportlégszűrő. Az én gépem igaz, hogy nem sportmotor, de a hatvanegy lovam velem együtt kevesebb mint 300 kilót kell, hogy megmozgasson és nem majd' egy tonnát, mint a kocsik esetében. Valószínűleg jobban gyorsulok, mint egy lyukas kipufogójú 15 éves Swift. Hagyjuk...

Szóval tegnap mentem nagyjából 200 kilométert, szép őszi tájakon, s menet közben olykor-olykor küzdenem kellett a fotós önmagammal, mert annyiszor megálltam volna, de nem lehet. Ezt már Ausztriában is megtapasztaltam, ha sokszor megállsz, sosem érsz oda:P Viszont nem vágtam egy olyan jelenetet sem, amelyikben hallatszik, hogy dúdolgatok, pedig volt pár:P Mert ugye kocsiban énekelgetek, motoron meg nem veszem észre, de nekiállok dúdolgatni:P Elvagyok én magamban:P
Lassan el kell tennem a gépet télire, azért még egy-két alkalommal megyek pár kört, ha tudok. Jó volt ez a kis őszi gurulás...