Ha egyszer eljutok Londonba, akkor semmiképp sem szeretném kihagyni ezt a metrószakaszt. Többet nem is mondok, csak próbáljátok meg elképzelni el ezt a pár perces éjszakai utazást.

Először furcsán néztem az egészet, de később valahogy úgy éreztem, hogy szeretném átélni ezt az egészet - mindenféle módosult tudatállapotot előidéző cuccot mellőzve. Bár nem hiszem, hogy esélyes valamiféle gomba vagy akármi nélkül azt érezni, hogy az arcod kinyomul a fejedből és táncot jár a női tükörképeddel... Össze akarom csomózni az arcom! - E bejegyzést/utazást külön ajánlom Csacsinak is:)