Tegnap este bezuttyantam az ágyba, belőttem a tévét, Eurosportra kapcsoltam egy pillanatra, mielőtt az NGC-n ragadnék. A képernyőn egy jégen csúszó kő előtt siettek emberek és kefékkel igazították annak útját. CURLING! Zsíír, már úgyis rég láttam és akartam is nézni, csak nem kaptam el idén még egy közvetítést sem.
Hogy mi tetszik annyira benne? Miért vagyok képes egy kosár-foci-kézi-akármilyen meccsen lazán továbbkapcsolni gondolkodás nélkül, a curlingen meg nem? Sosem voltam sportrajongó, s talán azért van, hogy egy-két ilyen technikai sportág megfog. Amúgy a téli olimpia kicsit jobban is tetszik. Egyébként ez a sport is már több mint kétszáz éves, ím egy 1909-es kép Kanadából, Ontarióból, ott még sima seprűkkel játszottak:P
Általában amikor megemlítettem a közelmúltban, hogy curlinget akarok nézni, furán bámultak rám sőt, egyesek szerint a klasszikus értelemben véve nem is igazi sport (gondolom alapozzák ezt arra, hogy nem kell kergetni egy labdát vagy lefutni egy maratont, átdobni egy stadont s ilyesmik). Na mindegy, nekem tetszik, még úgy is, hogy nem vagyok teljesen biztos a szabályokban, most jobban elolvasom majd azokat is:P
Tegnap férfi-curling ment este, Németország-Svájc. A fenti képen (piros polóban) a németek, ők nyertek. Sajnos a verseny egy részéről lemaradtam, mert Bonyi kocsiját kellett bebikázni, na mindegy, így is nagy volt a feszültség és a hajrá az utolsó kövek csúsztatásakor, tetszőlegesen kiválasztva a németeknek szurkoltam:)
