Tegnap délután hazafelé sétáltam, amikor az előttem gyalogló kb. 11-12 éves kisfiú a földre dobott egy papírfecnit. Felvettem, de kisvártatva már hullott a szórólap következő darabja. Azt is felvettem, s később a harmadik darabért is lehajoltam. Nagyjából két méterre ment előttem a kissrác, a zebránál melléértem és a kezébe nyomtam a fecniket:

Legközelebb a kukába. – a kisfiú mintha megszeppent volna, már kezdtem azt hinni, hogy ezentúl egyel kevesebb ember szemetel, amikor az addig a srác előtt haladó kopaszodó férfi (szerintem az apja) odafordult hozzánk.
Van valami probléma? – kérdezte, amire csak annyit mondtam, hogy: Semmi, csak inkább a kukába kéne dobni a szemetet s nem a járdára. – erre a faszi kivette a gyerek kezébe nyomott papírfecniket majd ledobta a földre és így szólt: Oda dobja ahova akarja. – a lámpa közben zöldre váltott, kommentáltam a szitut azzal, hogy: Na igen, a jó neveltetés. – majd elindultam, mire az apuka: Tudod kinek okoskodjál bazdmeg?! – nem érdekelt, elmentem, nem keresem a bajt, a faszi meg kötekedős volt.

A papírfecnik meg ottmaradtak a földön, a kukától egy méterre…