Mint azt már írtam tegnap, Pesten jártunk standot szerelni, viszont amíg oda s visszaértünk:
- olyan gyönyörű Mustangot láttam a forgalomban, hogy még most is csak szedegetem össze az állam a földről. Régi típus, '60-as évjárat, olyan volt, mint a '67-es évjáratúak, de azért nem esküdnék meg rá. Minden egyes krómozott négyzetminimétere tükörként csillogot a többi autóra, a fényezése hasonló tulajdonságokkal bírt, az egész út úgy tükröződött benne, mint egy kisebb halszem lencsében. Valószínűleg nagyon-nagyon sok pénzből egy frissen restaurált példány lehetett, talán még szebb volt annál is, mint amikor kigördült a gyárból... Itt egy fantasztikus kép is róla, persze mire előkapartam a gépet már előzött, mire az ablakot lehúztam már nem is látszott:(

Aztán annyi dudálást hallottam azon a két napon, mint Szombathelyen egy év alatt. Volt, amikor megkérdeztem, hogy vajon most kire dudáltak, amire tényleg a legjobb választ kaptam: mindegy, csak nyomni lehessen:P - mondta ezt Pisti és igaza van, mert ránkdudáltak többször is és mitagadás, feleslegesen, mert egy autót elengedni még nem forgalomfentartás, hanem kedvesség (pláne, hogy ha már majd kilométeres sor áll a szembe sávban szegény lekanyarodó mögött).
Szombaton pestre menet a kedvenc jelenetemet láttuk: 80km/h-val haladó kamiont előz kamion 85km/h-val. Majdnem volt egy frontális crash is közben, de hát ez nem érdekelte a sofőrt. Egy másik kamionos meg az M7-esen kezdett átcsúszni a sávunkba úgy, mint aki elaludt volna: szép lassan index nélkül. Majdnem benyomott minket a palánkra. Őrület.
Aztán hazafelé még láttunk egy szarvast is az út szélén legelészni, amely kicsit nagyobb volt, mint az autó, de ez már nem zavart senkit. Kicsit ijesztő volt ám a többszáz kiló hús méteres aganccsal az út szélén...