„A legfinomabb rétesükből kérnék.” – jelmondattal kértem, hol én, hol Gábor, beépített helyi kémem a szebbnél-szebb gőzölgő finomságokból. Kényes ízlelőbimbóim természetesen a nyolc évnyi kollégiumi koszt után már kissé tönkrementek, de így is tudtam értékelni jót s rosszat, illetve csak felismertem az intergalaktikus íz- és zamatharmóniá(ka)t.
Erika néne és a falu lelkes népe – Petőmihályfa –Real Madrid Aszalt Szilvás rétes
Erika néne és segédjei népi viseletben szaladgáltak fel s alá, mikor közöltem a missziómat, végül az aszalt szilvás rétes mellett döntöttek, hogy beletolják az internetes média feneketlen csatornáiba. Jól tette. Ha van spanyol fociligája az aszalt szilvás rétesnek között, akkor a Real Madriddal találkoztam. A tészta annyira volt megsütve amennyire egy rétest illik, ropogós tető, közepesen ropogós alap, kevés porcukor és nagyon jól eltalált töltelék. Se nem száraz, se nem tocsogós, szalvéta nélkül is kultúráltan ehetős, finom rétes.
Egy szoknya két nadrág – Sárvár – Tejberizses tropicana rétes
A könnyűzenei együttes fellépett az eredményhirdetés után, azt megelőzően pedig réteseiket kínálgatták ők is standjukon. A tejberizses rétest (annak ellenére, hogy finom volt) nem sorolnám az igazi rétes kategóriába, inkább nevezném gyümölcsrizses finomságnak tésztában. A tészta nem volt ropogós, ízre és állagra viszont nagyon passzolt a rizshez, laktató volt és hamar el is fogyott, gondolom, a városban felbukkanó kínai csoport áldozatává vált. A túrós rétesük nagyon jól nézett ki – ezt vizuálisan bundesligásnak ítéltem.
Nefelejcs Női Kar – Sorkifalud – Cukkínis és sárgadinnyés rétes
Itt aztán nagy volt a hangulat és a sürgés-forgás. Minden asszony népviseletben, mindenkinek akadt valami dolga. Eleinte a sor végére küldtek ügyet sem vetve rám, de amikor már a sátorban fényképeztem feltűnt, hogy szeretnék valamit. A legfinomabb rétes ilyenkor elég necces kifejezés, legalább nyolc asszony főztje (avagy „sültje”) közül nehéz választani, így rögtön kettőt kaptam. A cukkínisben volt gomba, főtt tojás, hagyma, fokhagyma, bor és persze cukkíni is, állítólag ez a férfiak kedvence, mert erre jól lehet inni – ha nem autóval érkezünk vendégségbe. A főtt tojás és a gomba nálam nincs rajta az étkezési toplistán, de a készítők már tökélyre fejlesztették a keveréket, és oly jól fűszerezték, hogy rögtön jegyzetfüzet után nyúltam és követelni kezdtem a receptet.
A sárgadinnyés baracklekváros rumos annyira nem érintette meg a lelkem, kisebb küzdelmet vívott számban a barack és a dinnye, a rumot szerintem pedig, még sütés előtt megitta Johnny Depp tisztán vagy koktélban, mert minimálisan sem vett részt a harcban.
Csehimindszent
Egész nap énekléssel csalogatták a vendégeket a sátorhoz . Azt mindenki döntse el maga, hogy a „Jaj de édes ez a rétes csuhajja! Gyere babám, egyél rétest, attól leszel ilyen édes csuhajja!” és a hasonló népdalok különféle rétes-verziójára vadul odagyűlik a rétes-szagra, avagy, Metallicán szocializálódva inkább odébb áll – mint tudjuk, ez zenei ízlés dolga. Egy lecsós rétes vált áldozatommá itt, ha jól számoltam, két népdal alatt sikerült megennem. Ízre nem mondhatok egyebet, mint sűrű, krémes lecsó rétestésztában tálalva, csuhajja…
A nagy teszt közben, ha jól emlékszem a csehimindszenti sátornál kezdtem el gondolkodni azon, hogy végig akarom-e ezt csinálni, kezdtem kicsit jól lakni és úgy érezni, hogy nem szeretem a rétest. Pedig a szerkesztő azzal engedett el, hogy a lelkemre kötötte: minden rétest egyformán szeretek. Pont.
A bejegyzés avagy cikk ide kattintva folytatódik.
Fényképeim a fesztiválról, rétesekről, mindenről katt ide, nyílik a galéria.
(Mostantól előfordulnak ilyen bejegyzések (amelyek folytatása hivatkozással érhető el), mert ezek "hivatalból" íródnak a vasnepe.hu számára, így én teljes mértékben nem teszem közzé (persze ez csak a hosszabbakra vonatkozik) ill. az olyan bejegyzéseimet sem érinti a linkelés, melyek innen kerülnek oda s nem onnan ide:-)
