Az idei első álmom (amire emlékszem is) teljesen megfelelt. Azt álmodtam, hogy kaptam egy vizslakölyköt és felneveltem. Végül is az álom rendben volt, különféle jeleneteket álmodtam meg, és én kicsit máshogy néztem ki, mint most. Megkaptam egy kölyköt, egy számomra idegen ház járólapján csetlett-botlott a kis eb, volt egy nagy alvókosara, és kifejezetten szép volt, hogy a jelenetek olyanok voltak képileg, mint a videók, amiket sokszor beillesztek szombaton. Kemény mélységélességgel, helyenként erős kontraszt, gazdag vagy épp fakó színvilággal.

Ugráltam az időben, egyszer pici volt, aztán később már fiatal, erőteljes kutya, sétáltattam erdőben, havas fák közt, fotózgattam, ilyesmik. Aztán tipikus jelenet, hajópadló, kandalló lobogó tűzzel, kutya félig az ölemben fekve alszik, már öregen.

Az álmom szerint én olyan 30-40 közti ember voltam, már kertes házban laktam, viszont nem volt mellettem senki, csak Kovács (mert ugye a kutyámat így hívnám). Az oké, hogy agglegény életvitelem van, ami annyit takar, hogy ritkán kavarodom kapcsolatba, de remélem, hogy ez csak egy kutyára fókuszált álom volt és nem jövőkép. Azért a háttérben, de akár az előtérben is feltűnhetett volna valami nő, egy-egy percre:P

A kutya imádnivaló volt, kölyökként, kajla fiatal ebként, és öreg kopóként is. Egyre jobban szeretnék magamnak egy kutyát, csak ahhoz még kell egy-két dolog. Mondjuk egy ház, meg egy magasabb fizetés (mert ugye a kutyát etetni kell:P).