Van olyan, hogy nem úgy alakul az ember napja, ahogy tervezte. Kicsit lelkére veszi a dolgokat a munkában, kicsit el akar húzni minden elől. - ilyennel már biztos találkozott mindegyikőtök. Tegnap nekem is kicsit ilyen napom volt, elhúztam motorozni, közeli kanyargós utakra, majd felpöfögtem Vaskeresztesen a hegyre, letettem a gépet s néztem az elém terülő tájat, csendben, csupán a motor kihűlő kipufogója pattogott a háttérben. Ilyenkor már nyugszik az ember.

Ezután már csak egy jól átdumált este kellett, nagy kutyasétáltatással, őzikékkel a naplementében, meg később egy jóbarát a telefon másik végére, aki meghallgatja az ember nyűgjét-baját s így mehettem úgy aludni, hogy ma reggelre visszatöltöttek az optimista elemeim:)

Az ott egy nagy kutya a kép közepén:) Többször kéne ilyen OFF-napot tartanom. Be kell szereznem egy kutyát, meg egy házat a város szélén:)