Már megint abba a hibába estem, hogy este nem írtam meg a mai bejegyzésem, pedig tudtam, hogy reggel sok dolgom lesz. Így van az, hogy 12:45-kor, befejezve egy videóvágást, pár napi feladatot, most fogok nekiállni a tegnapi fotók feltöltésének, de még iszom egy kávét, ha már ebédelni nem megyek. Szóval mire a blogolásig eljutnék (érts ez alatt egy átgondolt és megírt szöveges tartalmat), addig lehet, hogy már este is lesz. Így inkább pár gondolat a tegnapi meccsről, amire mennem kellett.

Ez az alkalom sem segített hozzá ahhoz, hogy megszeressem a focit. Kergetik a labdát, hatalmas műesések, hatalmas szabálytalankodások, amiket sokszor nem fújnak le, hatalmas szotyicsámcsogás sörszagban, hangzavarban. Nekem még mindig ennyi, no mindegy. A meccs legizgalmasabb pillanata: Egy G-52-es (G=galamb) bombázó ráfordul a pályára, hogy elragadja az egyik partjelzőt.

No sebaj, megint elment egy temérdek lóvé arra, hogy bekamerázzák a stadion környékét, odahozzanak 400 rohamrendőrt vasárnap este (micsoda túlórapénz), rengeteg autót, kutyát s mindent azért, hogy a drukkerek ne támadják le a parkolóban az embereket, meg azt a 40 embert, aki vonattal jött a meccsre. Nem baj, úgyis sok a pénz. 4 millió forintjába került ez a meccsbiztosítás az adófizetőknek...

A meccs közben persze néztem, hogy mit csinálnak a pályán, de csak-csak nem sikerült figyelmemet lekötni s elkalandoztam. Megtetszettek a pályával szemben a panelházak festései:)

És csináltam egy panorámaképet is a stadionról:

Wow. Jól van, most már elmegyek, ha szólnak, sőt, a hétvégi falusi meccseken már kezdik megismerni a fejem annyit megyek. Csak ugye-ugye, azért nem tudom még átérezni a feelinget - ehhez szív kell - az enyém meg nem zöld-fehéren dobog, hanem szimpla hús-színűen és csak vért pumpál, nem valamiféle induló ütemére dobog.

Nah, szóval 'imádok' meccsre járni, mert annyira jó! Hajrá mittomén! Álé-álé! És legyen Szombathelyen Curling VB! :P