A Made in Hungáriával szemben csak minimális előítéleteim voltak: dalolós magyar film, rock and roll... Arra gondoltam, hogy egy Csinibaba+Grease egyveleget kapunk a vásznon, aztán mégsem. Nagyon tetszett!

A Made in Hungária betekintést nyújt Fenyő Miklós életének azon szakaszába, amikor Amerikából hazatérve a kommunizmus és egy társbérlő társaságában találja magát a Fenyő család. Az ifjú Fenyő magával hozta a rock and rollt a tengeren túlról és a film első felében azt már tálalja is, de nagyon lazán... Persze ezt az "izgató cselekvést" a '60-as évek kommunista rendszere eleinte nem szívesen fogadja, de a fiatalság kibontakozásának teret kell adni, szigórúan ellenőrzött keretek között. Szerelem és egy Csókkirály után végül a Ki mit tud? döntőjében találjuk magukat, ahol megszületik a Hungária együttes.

Szabó Kimmel Tamás, az ifjú Fenyő Miki szerepében

A film eleinte kicsit Csinibabás közeget tár elénk, szemfülesebbek már eleinte kiszúrhatnak egy-egy apró bakit, de felesleges ezekre figyelni. Annak ellenére, hogy ez egy musical-szerű film, ezt én mégsem éreztem. Voltak éneklések erre-arra, strandon, házibuliban, de mégsem az "a két mondat és dal" formációt vittek a filmbe, ami egy nagyon pozitív pont! Persze azt is meg kell jegyeznem, hogy sosem voltam túl nagy Hungária-rajongó, sőt a "Ciao Marina"-t kifejezetten nem kedvelem, de itt mégis tetszett, itt jó volt, jól szólt. A színészek énekeltek, ezzel sokkal életszerűbb lett, mintha playback ment volna.

Kb. a film kétharmadánál egy kicsit megijedtem, hirtelen csöpögőssé kezdett válni a dolog, dalolászás az autóban, szerelem, csók stb. Azt hittem, hogy itt a vég, de szerencsére hamar kilépett ebből a hullámvölgyből a történet, és folytatta az érdekesebb szálon, újra ütemesen rugdostam tovább az előttem ülő székét:P

A Fenyő Miklóst alakító Szabó Kimmel Tamás abszolút jó volt erre a szerepre, nagyon tetszett, hogy az ifjú Miklós csak a színpadon egy dühöngő-örjöngő rocknroll fenegyerek, amúgy pedig egy higgadt karakter.

Fenyő Iván, a csókkirály

Örültem, hogy nem lőtte el a rendező azt a "poént", hogy Fenyő Iván kapja a szerepet, hiszen Renét (Rönét) vagy egyszerűen csak Kareszt, a rosszfiút egészen jól alakította. A rajongótábor örülhet, a Csókkirályt nagyon sokszor láthatják a vásznon.

Hegedűs D. Géza, a pártember

Hegedűs D. Géza volt a "fő-elvtárs", aki előtt felelni kell. Már az első pillanatokban unszimpatikus volt számomra ez a karakter, a film során ez csak egyre erősödött. Nem tudom igazán, hogy milyen volt a kommunizmus, de e szereplő arcán, mintha ott lett volna minden rossz, minden cenzúrázó-korlátozó-behatároló dolog, ami a rendszert jellemezte. Nagyon eltalálták és remélhetőleg ilyen hatáskeltés is volt a céljuk.

Többször úgy éreztem, hogy tetszik ez a világ és jópofa, de nem biztos, hogy szívesen éltem volna akkoriban. Pontosabban nem itt éltem volna. Erre azt mondta egy ismerősöm, hogy ennek előnyei is voltak, a fiatalok együtt tették azt, amit lehetett és ha valaki feszegette kicsit a határokat, azt érezhette, hogy lázadó. S tényleg, hiszen napjainkban ha valaki feszegeti a határokat inkább kívülálló, mintsem lázadó. Amikor a Ki mit tud moderátora megkérdi a zenekartól, hogy Kiket hallhattunk?, akkor Fenyő elgondolkodott egy pillanatra, végignézett a tömegen és azt válaszolta: A Hungária együttest.
Vajon akkor is ezt mondta volna Fenyő, hogy ha nem ül ott több elvtárs a nézőtéren? Mert ezzel a névvel azért kicsit szabadabb utat kaphatott az enyhülő kommunizmusban, és az elvtárs is így szólt boldogan: "A mi rock and rollunk"...

A filmet a Savaria Moziban néztem, retró mozijegyet kaptunk, amit hosszú kék köpenyben kis zsebtelepes zseblámpával világítva nézett meg az igazgató. Kaptunk egy papírzacskóban francia-drazsét, diannás cukrot, párizsi kockát és az elmaradhatatlan mozi-édességet, egy Kojak nyalókát:)

Ahogy egy kollégám mondta a film után: Ilyen filmek kellenek ebben a világban. Minde tré, ilyenkor ilyet kell nézni. - s tényleg derűsebb lett a mozi közönsége, olyan jó érzés töltött el a film után. Egész este nem tudtam kiszabadulni a csókkirály és a csavard fel a szőnyeget! dallamából, itt van a fejemben, dúdolom, és a filmet majd újra megnézem...

Képek: port.hu