Ha valakinek az apja szervezi a repülőnapot és a reptér tulaja kamerát nyom a kezébe, az több előnnyel is jár. Mint például repüléssel.

Az ANTONOV-2-es vagy AN-2-es ill becenevén Ancsa, egy régi orosz repülő, melyet Magyarországon előszeretettel használtak utasszállítástól a mezőgazdaságig minden területen.

Ez a gép, ami itt volt épp ejtőernyősőknek és utasoknak állt szolgálatban. Egy két dolog amit érdemes tudni róla: 11 személy+2 pilótaülés, 1000 lóerő, 200literes fogyasztás óránként, tavalyi használt áron 4 millió forintba került.
Mivel az utasreptetés pénzbe került, ezért egy előzetes megbeszélés után az ejtőernyősökkel mentem fel egy körre. Ez nem egy sima kör volt...
Amikor beültem a repülőbe helyhiány végett előremehettem a pilóta mellé. Megcsodálhattam a technika vívmányait, rengeteg műszer, melyek az én oldalamon felszállás után is ugyanazt mutatták, mint a földön, megjegyzem, hogy a pilóta oldalán működtek a műszerek (remélem).

Sercegett, szisszegett, nyikorgott, durrogott a gép, de hát ilyenkor már csak ez van, ha egy ennyi idős sokathasznált konstrukcióba ül az ember. A műszerek fele cirillbetűs feliratokkal díszelgett, a másik felén pedig az eredeti cirillbetűs szövegekre patentolt magyar feliratok.

Hamar megszoktam, hogy hirtelen emelkedéseket hajtott végre a pilóta (mert ugye minél gyorsabban el kell érni a magasságot), ezalatt megcsodálhattam Celldömölköt felülről.

Aztán elkezdtek kiugrálni az ernyősők, amit így élőben látni kész horror volt. Emberek, akik 1200 méteres magasságban kiugrálnak egy repülőből és az ablakokon át csak kezeket látni a mögöttük elmélyülő tájban..

Miután kiürült a gép a pilóta szólt: megyünk le. Ekkor a filmekből már ismert jelenet tárult elém: a pilóta visszavette a gázt és teljesen előretolta a botkormányt, zuhanórepülésbe kezdtünk (spórolni kell az üzemanyaggal, a gravitáció miatt úgyis lefelé megyünk, miért is kéne azt kényelmesen és lassan?).

Megtapasztaltam többször a súlytalanságot, mert a hirtelen zuhanórepülés kezdetekor egy pár pillanatra elemelkedtem az ülésből és lebegtem, mint ahogy a fényképezőgép is a kezemből megindult (szólt is a pilóta felszállás előtt, hogy rögzítsem a zsinórjával a kezemhez). Persze nem lehet végig zuhanni, ezért ezt a műveletet többször kellett megcsinálni és amikor kijöttünk belőle (kormány hirtelen fel), akkor olyan G-terhelést kellett átélni, melytől az egész arcom lefelé húzódott és a fényképező ill a kamera több kilósnak érződött a kezemben, amit fel sem bírtam emelni a lábamról.

Persze ezt fotózni nem nagyon tudtam, a fent leírt hatások végett, de egy két képez azért így is sikerült kreálnom. Nagy élmény volt, bár Anya nem bírta nagyon és nem is szeretné átélni mégegyszer (ő az első körben ment fel öcsémmel). Szerintem nagyon jó volt, fantasztikus érzés, mind a lebegés, mind a valamennyi G-terhelés állapotában:-D

Ha már repülős az egyik bejegyzés, legyen ez is az. Találtam két videót az AN-2-esről, melyet szeretnék megosztani a nagyérdeművel. Az első videó azt bizonyítja, hogy annak idején az oroszok nemcsak így meg úgy összedobtak egy gépet, hanem manőverezhetőséggel is ellátták. Nem is gondolná senki, hogy mi mindent lehet csinálni a levegőben. Kevés ember gondolná, hogy az 1947-ben levegőbe emelkedett és 1948-tól sorozatban gyártott AN-2-est 2004-ig gyártották. Aki többet szeretne megtudni erről a 3,5 tonnás kislányról kattintson ide!

(Ha nem látnád a videót kattints ide!)

A hétvégén lezajlott a tokorcsi repülőnap minden probléma nélkül, jó volt.
Reggel kilenckor indultunk el a reptérre, szerencsére nem én vezettem, mert mint ahogy az ilyenkor lenni szokott, kávés rituálé nélkül még nem éreztem igazán ébren magamat. Aztán a reptéren sikerült az ébredés, segített rajtam egy kissé vizes hosszúkávé és

Nem fényképeztem túl sokat (pedig rengeteg gép volt), mert a kezembe nyomtak egy videókamerát és azzal rohangáltam egész nap fel s ala, de azért így is tudok egy-két kópiát publikálni:D
Rengeteg érdekes program várta az odalátogatókat:

Nem vagyok egy nagy transzformersz rajongó (bár nekem is volt kölyökkoromban egy-kettő), de a filmre azért kiváncsi voltam, megnéztem és szerintem jó volt (e mondatom végett valószínűleg a Magyar Transformers Funclub már küldi is a tiszteletbeli tagfelvétel oklevelét, a szájenszfiksön és egyéb fantasztikus műfajú képregényátiratokat utálók pedig már olvasztják az ólmot a fülbeöntésemhez:P).
Ízlések és ficamok, kinek mi. Szerintem ott van minden digitális effekt ahol kell lennie és még a sztorit is sikerült összehozniuk érdekesre. A Marvel képregények átiratai közül kiváltképp jó, a Pókemberhez képest jobb, érdekesebb. Aki csípí ezt a műfajt ne hagyja ki!
(Ha nem látnád a videót kattints ide!)

Otthon fényképeztem le ezt a levelibékát (akit azóta a Belga után szabadon Zsoltinak neveztem el). Nézzétek a tekintetében azt a haláli nyugodtságot. Nem zavartatta magát, hogy honnan és hányszor fényképezem le, modellnek tökéletes volt. Mellesleg utánanéztem és szerintem a Japán levelibéka (Hyla japonica) az amelyik a legjobban hasonlít Zsoltira. Gondolom abba a családba tartozik. Még az is elképzelhető, hogy Yakuza vagy szamuráj, mert eltűnt egy-két háziállat a faluban. Lehet, hogy ő döntötte ki a fát az udvarban egy rúgással? Kezdek félni...

Szürcsölgetem a madártejet Busa anyukája jóvoltából és egyszercsak feltűnik a láthatáron ez az ismerős képsor. Na elő a '95-ös reklámológiai memóriával. Emlékeztek még erre? Nálunk feliratozva adták és angolul beszéltek benne...

(Ha nem látnád a videót kattints ide!)

Tudja valaki, hogy hol tudnék beszerezni egy "Lee tábornokos" dallamkürtöt?
Kisgyermekként mindig vágytam egy olyan szuper autóra, mint K.I.T.T. a Knight Riderből, aztán lassan megtudtam, hogy a műszerek nem valódiak, de továbbra is tetszett. Aztán megláttam a Szupercsapat mikrobuszát, ami szintén megérintette szívem és elkezdtem vágyni rá, de ilyen volt még többek közt: Magnum Ferrarija, a Duke fivérek Lee tábornokja a Hazárd-megye lordjaiból, vagy a James Bond autók és még sorolhatnánk az Ágyugolyófutam verdáitól elkezdve a Halálos Iramban tuning-járgányain keresztül Columbo öreg Peugeot-jáig. Igaz, legfőbb vágyam egy Ford Mustang, mely lehet James Belushi-s zöld a Kutyám Jerry-Lee-ből vagy épp Shelby GT-s Eleanor a Tolvajtempóból. Nos rengeteg autó van, de egyik sem ugrik úgy, mint K.I.T.T., ami viszont nagyon jól jönne egy ilyen helyzetben,
mert tizenötperc követés és dudálgatásos jelzés után már a Turbo Boost gombot kerestem a középkonzolon. Ami viszont megvalósítható lenne, az egy régi vágyam, ami parasztvakítástól-gagyiig már minden véleményt megkapott: a dallamkürt. Méghozzá egy olyan szett, ami azt a híres dallamot játssza, amit Lee Tábornok. Valaki tudja, hogy hol tudnék egy ilyet beszerezni? Tök örülnék neki, néha még használnám is:P

Van egy bejegyzésem, "Névkeresés kismacskának", ez már pár napja megjelent s vártam a rengeteg commentet/hozzászólást arról, hogy vajon ki melyik nevet választaná a felsoroltak közül. Oké, azt láttam hogy megnéztétek, de hogy mire ez a nagy lustaság? Ha kommentek ezreit nem is, de egyet azért kaptam Démétértől. Köszönöm, Ő nyert, vagyis a Cliff variáció, amit már csak dacból is Démétér hozzászólása miatt adtam volna névnek, de mellé még társult az alábbi kép is a kis Cliffhanger-ről, így nem volt nehéz döntés:)

(a jövőben nyugodtan megjegyezhettek, hozzászólhattok bármely bejegyzéshez, nem harapom le senki fejét sem, valahogy úgy, mint a 2007 legszexibb fürdőruhájá-hoz:-)

A múltkoriban sétáltam a városban, amikor a parkolóban erre a Zuk típusú tűzoltóautóra leltem.

Figyeljétek meg az apró részleteket, a kilincseket, a tetőn nyugvó tömlőket stb... Szép állapotban volt és elgondolkodtam, hogy vajon milyen formában tevékenykedik napjainkban amikor szinte mindenhol már a megszokott Mercedes tűzoltóautók a konkurenciái. Retro, mint a retro rendőrlada, melyet már közzétettem itt. További képek:

Valaki rakja ki ezt a kis puzzle-t és utána küldjön nekem róla egy képet, mert próbálkozom-próbálkozom, de nem túlzottan megy. Mellesleg ez egy teljesen buta feladvány, ebben csak 16 kocka van, amit rakosgathatunk, forgatgathatunk. Az igazi játékot ma adták ki és másfél-két évet saccoltak a kirakásának időtartamára.

Az Eternity II. névre hallgató játék nem is olyan egyszerű délutáni elfoglaltság. Aki kirakja a 256 darabból álló puzzle-t és beküldi a megfejtését elsőként 2millió amerikai dollár csapja a markát. Nem vicc. 8990Ft-ért megveszed a boltban, a több ezer variációból összehozol egyet és kirakod, aztán beküldöd egy borítékban a megfejtést (2008.dec.31-ig) és ha mázlid lesz akkor Te vagy az első, így mai árfolyamon nem kevesebb, mint 359.220.000.Ft-ot nyerhetsz.

Elgondolodtató nem?

 

Részletek a hivatalos honlapon, itt.
Itt pedig a 16 elemből álló on-line verzió.