A héten elugrottam az egyik legjobb szombathelyi sörlelőhelyre, a Sörpatikába. Cikket írtam a kézműves sörökről s persze ha már ott voltam, akkor meg is kóstoltam egyet. A fóti Keserű mézből ittam, s ahogy a neve is mondja: keserű volt. Valahol persze küzdött a számban az íz, a mézes édes próbálkozott előjönni, de a keserű csak-csak visszarúgta a sarokba, érdekes csatát vívtak az ízlelőbimbóimon. Azzal igaz nem számoltam, hogy fél üveg után szédülni fogok (alapvetően két szimpla sörtől képes vagyok mosolyogni), nemhogy éhgyomorra egy erősebb fajtától. Ilyen ez a keserű méz... Nem is tudtam mind meginni, biztos irányvonallal akartam hazamenni, ami így is kissé szédelgősre sikeredett, délelőtt tizenegykor. Azért nyugtáztam magamban, hogy hamar visszatérek még egy-két kóstolóra, szeretem a szűretlen sörkülönlegességeket, és amúgy is kíváncsi vagyok egy üveg banános belgára is:)

További Fekete-Fehér Február fotók itt.