Az idei karácsonyon a legtöbbett hallott mondat nem az volt, hogy Boldog karácsonyt! - hanem az alábbi: Van valami gond az ejtőernyőddel? - feljegyezni: Jövőre ne a YouTube-ról szóljon a karácsonyi zene, mert minden második videó előtt ott az idegesítő reklám (idén az ejtőernyős Gillette). Az alábbi képre kattintva az összes fotó, beleértve a lentebbieket.

Tavaly alaposan dokumentáltam a huszonnegyedikét (bejegyzés itt), idén inkább csak a szentestére fókuszáltam, a vacsorára, a macskákra, és az ajándékbontásra. Ez volt az első karácsony, amikor Lucie is velünk volt, s bár féltünk, hogy lepofozza a díszeket és megmássza a fát, szerencsére abban merült ki az érdeklődése, hogy szorgosan rágni kezdte a törzsénél a tűlevelűt. Sokat ismerkedett Döncivel is, a másik macsekkal, volt hogy csak a pad alól kémlelte, de egyszer-kétszer kicsit egymásnak is feszültek, szerencsére harc nélkül teltek napjaink, a végére már elég jól össze is haverkodott a két csaj.

Anya ismét sok-sok finomsággal készült, rengeteg sütemény és főtt étkek voltak a menün, minden évben elmondja, hogy ez mennyire sok meló, de belül szerintem élvezi, hogy ennyit sürög-forog az örömünkre. Az idei kedvenc a fatörzs volt, párizsi krémmel, annyira finom lett, hogy elnyerte az idei legjobb sütemény díjat:)

Mindenki kapott sok szép hasznos és kedves ajándékot, persze azért akadt néhány aranyos plüss is. Anya tapasztalhatta a dobozban-doboz taktikát is, apám úgy adta a fényképezőgépet, hogy ahhoz három csomagoláson és két dobozon keresztül tudott csak hozzájutni.

Én kaptam zoknit, parfümöt és különféle pampucokat, illetve kettő darab könyvet is az űrrepülés történetéről, amelyeknek nagyon örültem, már csak azt kell valahogy beütemeznem, hogy a klaviatúracsapkodás és az expógomb nyomkodása mellett olvassak is. Kaptam még macskás cserépdíszt és további aranyos apróságokat, örültem mindennek:) Bori macskás táskát kapott tőlem, macskás sapkával, birkás plüssel:) Ő is sokat fotózott az ünnepen, blog nála is hamarosan várható:)

Szóval ilyen volt az idei ünnep, huszonhatodikán már Boriéknál és nagyszüleinél karácsonyoztunk, finom sütik, ajándékok s miegymás, majd este már a reggaekarácsonyon voltam, aztán 27-én barátoknál, 28-án pedig végül Lulu is nekiállt karácsonyozni, kicsit megkezdte a fánkat, de csak a gömbdíszekkel ismerkedett. Ja igen, sok-sok év után végre az Atombunker is ünnepi díszbe öltözött (Bori hathatós közreműködésével), nem csak mécses és ünnepi terítő került elő (mint korábban), hanem most karácsonyfa és megannyi apróság is színesíti a kéglit. Mindig azt mondtam, hogy minek a felhajtás, ha amúgy is a szülőknél karácsonyozunk, de most beláttam, hogy nincs ezzel semmi gond, kifejezetten jó hangulatot teremt ez a kis fa a szobában, jó érzés ránézni. Na megyek és eszek egy kis sütit:) További kellemes ünnepet! :)