Nem kell messzire mennünk ahhoz, hogyha látni akarunk egy magas kéményekkel és hatalmas gyárépületekkel tarkított üzemet, hiszen ezekből elég sok maradt meg az utókornak, itt-ott országszerte. S nem is azokra a kihalt épületekre, kohókra gondolok most, amelyekből Kelet-Magyarországon több is van, hanem a ma is aktívan üzemelő gyárakra, erőművekre. Ezen helyek általában téglavörös épületek, alumíniummal borított csövek és beton alkotta összképpel örvendeztetnek meg bennünket, de van erre gyógyír, mégpedig a színek.

Mint ahogy a paneldzsungelekben is rádöbbentek arra, hogy színek használatával a szürke tömbökbe némi életet lehet vinni, sugallni, és az ablakon kinéző bentlakók sem lesznek rögtön depressziósak, úgy a "gyáraknál" is hasonló a helyzet. Ha már mindenképp ott kell lennie valahol, ha már nem lehet arrébb tenni, eltakarni, akkor legalább lehet ötletes a festése is. Mint ahogy egy nyomornegyed átfestését is láttam már, s bár a sok szín nem tüntette el a szegénységet, de az ottlakóknak mégis kicsit jobb hangulatot adott. Még akkor is jó ötletnek tartom az ilyet, hogy ha a sok festék árának jobban örültek volna.

Valószínűleg az alábbi videóban szereplő orosz üzemet mind a hangulat, mind a megújulás, mind pedig a "reklám" kedvéért festették le ennyire jól. Reklám ez, hiszen ha nem is jelennek meg logók, feliratok, de azért a színezés biztos beszédtéma volt az adott térségben. Maga a videó egyébként szuper. A megvalósítás, a zene, a technika, imádom! Sasha Aleksandrov műve, Bonyi linkelte tegnap, köszi.