Korlátolt vagyok, mert csak Petőfi Rádióból, facebookon és koncerteken/fesztiválokon értesülök csak a magyar zenei felhozatal újdonságairól. Így elmondható, hogy zenei ízlésemet az mr2, ismerőseim és fesztiválszervezők diktálják - amely elegyet létrehozók közt így van egyfajta átfedés is. Korlátolt vagyok, vajon szélesebbre kéne tárnom a füleimet és befogni lokátoraimmal mást is? Megpróbáltam.
Egy-két hete kereskedelmi rádiókat hallgattam nap mint nap. Ezen frekvenciák teli vannak számomra ismeretlen/új magyar dalokkal/előadókkal/
A mindenféle kisuvickolt "tehetségek" előadta feldolgozások pedig unalmasak, mert azok a dalok, amik eredetiben is nagyon jól szólnak, nem lesznek számomra az eredetinél jobbak, hiába lőtték be hozzá Vezetéknév Keresztnév fantázianevű énekes haját és ruháit, csak mások tollaival ékeskedni minimum kreatívan kéne, és nem hakniról-haknira járva, midire ráénekelve. Emellett még láttam zenetévék műsoraiban is elég gyatra anyagokat. S rá kellett döbbennem, hogy nem vagyok objektív.
Vagyis az vagyok, mert elfogadom ezen előadók létezését, létjogosultságát, viszont csak elfogadom és nem befogadom, magamat már nem mérgezném velük. - Tehát megint csak az van, hogy szubjektív vagyok. No de kit érdekel ez, hiszen annyi jó zene van ebben a világban, és nem történik semmi, ha két ember közül csak az egyiket rázza ki a hideg az első hang hallatán. Egyes műfajokat csak mások örömére érdemesnek tartok, így kicsit finnyás, és némileg objektív is vagyok. Én inkább elkerülöm az ömlesztett fost, maradok az eddigi zenei táplálékforrásaimnál, még akkor is, ha emiatt egyesek szerint korlátolt vagyok:)