Az ember ugyanúgy, mint a bor: a korral nemesedik. - szokták mondani és persze ezt kihasználva megragadom e mondatot a négy csücskénél és magamra terítem takaróként, amikor a születésnapom szóba jön, mert ugye sokan hozzáteszik, hogy "öreg". Persze nem vagyok még öreg, de vannak már csókolommal köszönők, vannak bácsizók, vannak a szem környékén apró ráncok és gyarapodó ősz hajszálak is. Mert ugye ezek is megjelentek már, én még nem látom, de már többen mondták és Juli is szólt, mikor vágta a hajam, hogy: Jézusom! Te hogy őszülsz?!

Miközben e bejegyzést írom, már szorgalmasan kattintgatom a tetszésem a facebook-on és írom a kösziket, jönnek a bejegyzések. Érdekes a fejlődés, míg manapság minden csatornán özönlenek a jókívánságok, addig egy évtizede még maximum csak sms-ben kaptam az élőszón kívül a gratulációkat, két évtizeddel ezelőtt meg nem is az foglalkoztatott, hogy miképp jut el hozzám a két szó, csak az érdekelt, hogy mit hoz magával, a masnival átkötött dobozban:P

Majdnem elkezdtem összeszedni egy évenkénti összefoglalót, aztán eszembe jutott, hogy mintha már írtam volna erről, így megnéztem a tavalyi bejegyzésem és jót nevettem a felidézett éves kronológiámon. Sőt, e bejegyzés eszembe juttatta, hogy egy éve van meg a jogosítványom nagymotorra (hiába, 27 éves kor után kezd felejteni az ember, nem maradhat meg minden a fejemben:P). Szóval e napon stílusosan motoroznom is kéne, ami lehet, hogy elmarad, tekintve a már most zaklatottnak tűnő időbeosztásom:P Tavaly meglepetésparti is volt, imádtam, írtam is róla:)

Anya felhívott tegnap: Na ki lesz holnap 8 éves? - amellett, hogy nevettem meg kell jegyeznem, hogy Anyának nincs 28 éves fia, hiszen ő még csak épp most múlt húsz... :) Ezúton is köszi még egyszer, hogy összehoztatok! Jó dolog ez az élet, teli a sok-sok jóval, rosszal, örömmel, érzéssel, emlékkel, hülyeséggel, mindenével. Örülök, hogy '80-as kölyök vagyok. Így még megtapasztalhattam és megismerhettem rengeteg olyan dolgot, amit az utóbbi nemzedékek már nem.

Persze mindegyik generációnak megvan a maga sajátossága, én mosolyogva gondolok vissza a gyerekkoromra, a környezetre, a technikára, a kazettás magnó melletti ücsörgésekre, amíg átvettem azt a két számot, amit a kívánságműsorból csípett el valaki. Mosolyogva gondolok a "tacskó" bringámra, majd a bmx-emre, s nem a Tajvani kölyök mountain bike-ra. Az alufóliás Balaton szeletre, az üveges (és nem PET palackos) üdítőkre, a 16 forintos csavart fagyira, a papír húszasra, a keleti blokk autóira, arra az időre, amikor még csak MTV1 és MTV2 volt otthon. A 286-osunkra mátrix nyomtatóval, az ötjegyű (helyi) vezetékes telefonszámokra, és mindenre, amiket most még sorolhatnék itt elgondolkodva, s felidézve a múltat.

No de hagyjuk a múltidézést, elvileg születésnapom van, és már ásítozom a gép előtt. Gyere te 28-adik, kíváncsi vagyok mit hozol nekem egy évig. Majd meglátjuk, hogy mi lapul majd a masnival megkötött csomagban...