Tegnap hirtelen jött mozizáson voltam (ez nálam azt jelenti, amikor nagyjából 1-1,5 órán belül moziba megyek úgy, hogy előtte nem is terveztem. Busa dobta fel az ötletet, Hanzs is csatlakozott, a filmet én választottam: Sammy nagy kalandja: A titkos átjáró

No igen, a kínálat adta a filmet, hiszen nem akartam ízes romantikus filmet nézni, farkasos animációt, debreceni valamit, vígjátékot, erős akciósat - Sammy valahogy egyértelmű volt, a plakátja is, meg a trailer-e is tetszett:)

3D-ben néztük, Hanzs szokásához híven már az elején kukoricázott, konkrétan szétmorzsolt a hajamban egy marék pattogatott kukoricát, majd a legnagyobb csendben hangosan kommentált is. Mellesleg szinte csak gyerekekkel ültünk együtt a teremben, Busa, Hanzs és én:P A nagy gyerekek meséztek.

Sammy 1959-ben bújik ki a tojásból Kalifornia partjainál, majd nagyjából 10 éves ugrásokban követhetjük kalandos életét a világ óceánjain át. Aranyos karakter, a nagyfejű vicces teknőskölyök karakterrel általában nem lehet mellényúlni, hamar megszeretik a nézők a figurákat (lásd: Némó nyomában teknősei).

Tetszett a mese, persze itt-ott kiszámítható, no de ez nem is egy huszonéveseknek íródott animált Eredet - délutáni mese gyerekeknek, belecsempészve az aktuális problémákat is (olajszennyezés; a teknősök és egyéb tengeri állatok élőhelyeinek beszűkülése, az emberiség okozta környezeti teher, bálnavadászat, szemetelés, stb). Persze a filmben jelen van az emberek nyújtotta segítő jobb is, így van ez rendjén. Ezért (éppen kezdünk túl lenni az olajkatasztrófán a Mexikói-öbölben, pár hete meg az óceáni szemétszigetekről volt szó), szóval valahol ez a mi kalandunk is, nemcsak Sammy-é.

Szóval aranyos kis mese volt, szakadtunk a Maón, vagy Maún, vagy akármilyen hangon. Azon nagyon sokat röhögtünk:P Meg volt egy-két hülye arc is (pl.: legfelső képen a kishal). Délutánra tökéletes, gyereknek is, idősebbeknek is lazításképp, már akik vevők az animációkra. Azért a Gru-t már nagyon várom...