Az idei gólyatábor a vártnál laposabb volt számomra - meg mások számára is. Nagyon bekavart a rossz idő, a sok eső, s persze senki sem akar vizes sörpadokon ücsörögni a hidegben, így érthető. E pár nap alatt ismét sikerült teljesen szétesnie a rendezett kis életemnek - hétfőn reggel igencsak vakargattam a fejem, hogy mit vegyek fel, hiszen az aktuálisan viselt ruháim mind a szennyestartóban halmolódtak - persze a szekrényeim tele vannak ruhával, de mégis úgy éreztem, hogy nincs semmi sem.
Idén is sikerült sok élményt gyűjtenem és számos olyan élethelyzeten is átestem, amilyenben eddig még nem volt részem. Mint ahogy azt már hétfőn írtam, szert tettem egy szuperképességre, a foglalt jelzést illetően. Aztán voltak azok a helyzetek, amiket leírni nem is lehet nagyon, csak említeni, mint például Bonyi és a falcós bringások, meg Hanzssal a melyikünk a magasabb összenézés, illetve a klubbos "and the winner is" bekiabálások, no meg a nők mindenben a fallikus szimbólumokat látják. Ezeket értik azok, akik részt vettek benne:) Dobtam kézilabdával, átlagos sebességgel, azért a felhúzott szemöldök ott van:) Focilabdával már nem próbálkoztam:)
Csütörtökön este nem maradtam sokáig a helyszínen, pénteken is viszonylag hamar hazamentem (1-2 körül) a munka miatt, szombaton viszont (köszönhetően a társaságnak) maradtam és kicsit "rottyon" voltam. Ocho Macho koncert tacskóval, és nagy fehér vadászokkal.
Később az egész napi foglalt jelzések begyűjtése után este körbe lett fényezve az egóm, így hamar már a vodkás fantának és 20 másodpercnyi táncnak sem álltam ellen - kezdtem jól érezni magam. Többek közt megtudtam azt is, hogy mit rejt egy női táska, alaposan szemügyre vettem. Igaz azóta nem tudok beszélni róla, a sokk (sör) blokkolta az emlékeket:)
Esernyőmentés, női vonzerő, bódult Bonyi, spicces Timi, kócos Hanzs, fantacitrom+vodka nélkül maradt Judit, bátyámféle személyiségjegyek észlelése magamon, amikor felszínt ér a nyers Atom, aki nem szokásos személyiségi jellemzőim keretein át, hanem az alkoholgőzön keresztül érintkezik a világgal. "Zárunk, légyszíves menjetek." - piros esernyő az út közepén. TOP 5 kategóriába besorolás helyességének minősített ellenőrzése, majd nyugtázása, hogy megérdemli - ezzel a kiérdemelt cím meghosszabítása. Ölelgetés, párrá alakulás, majd délig alvás.
Másnap sörért indulás, egy botlás után inkább kólavétel, majd árnyékban fázás, amit egy szőrös mellény felvétele megoldott. Napközben fáradtság, hülye poénok, élénk fantáziavilág, és gyötrően lassan múló idő, számolgatott másodpercek. Este koncertek.
Végül jött az éj, ami kevés embert vonzott, így beszélgetések és terepszemlék után én is hamar hazaindultam, s a nap végére megtudtam, hogy létezik olyan, hogy ajtófóbia, amitől jobban lehet félni, mint attól, hogy elrabolnak valakit és ezentúl a pincében fogják tartani az idők végezetéig. Sőt, egy "Tudtad-e?" infó is becsúszott a végére: A ketchup világít az UV-fényben. - legalábbis a lányok ezt mondják, ha UV alatt világító foltokat észlelünk kezükön:P
