Már azt hitték a héten kollégáim, hogy szeretem a focit, amikor meglátták kisebb dolgozatomat a vb stadionjairól. Aztán rájöttek, hogy csapatok, mezek, labdák, gyep és spori helyett csak érdekességek, műszaki adatok s miegymás szerepel a cikkemben.
Aktív National Geographic Channel nézőként szorgosan jegyzeteltem a vb stadionjairól szóló műsor alatt, utána nyakamba vettem az internetet, honlapokat, történelmet, térképeket, építészek szájtjait és összeállítottam egy (szerintem) értelmes/értékes anyagot arról, amit ezen stadionokról tudni érdemes.
Megjegyzem, hogy a magyar, az angol és a német wikipedia is más-más adatokat közölt, így nem volt mindig egyszerű a kutatás a valós számokért, de végül csak-csak sikerült mindent kisilabozálnom:) Mellesleg elég sok, megdöbbentő adatot sikerült összeszedni. Csak úgy repkedtek az ezer tonnák, a kilométernyi kábelek, és a bravúros megoldások:)
Amikor 2004 május 15-én Dél-Afrika elnyerte a világbajnokság rendezésének jogát, rögvest nekiláthattak megtervezni az új stadionokat, de a tömegközlekedést is reformálniuk kellett, új reptérre, vasútra és tömegközlekedési eszközökre volt szükség, lényegében Dél-Afrika átépítésre került. Kilenc város, tíz stadionjában rendezik meg a világbajnokságot, ezek közül a három fontosabb helyszín a: fokvárosi Green Point stadion, a Johannesburg-i Soccer City stadion, illetve a Durban-i Moses Mabhida stadion. Mindhárom város egyedi nehézségeket támasztott az építkezésekhez, amelyeket a mérnökök és a kivitelezők csapatának úgy kellett leküzdeniük, hogy a stadionok átadása nem csúszhatott.
