Még vasárnap láttam ezt az elárvult kis gördeszkát a városban sétálva. Álltam a zebránál, szokás szerint épp valamilyen tükröződő felületet kerestem, amiben látom, a piros-visszaszámlálót, de nem találtam, lenézve pedig e deszkát láttam.

A közelben nem volt sem kölyök, sem deszkások, sem pedig egy angol bulldog, aki szeret deszkázni. Ott állt az út szélén, mintha valami kölyök elhagyta volna. Bár sugallhatott volna ez rosszat is, de mégsem, nem olyan volt, mint egy baleset után ottmaradt gördülő fatálca. Egyszerűen csak ott parkolt a padka mellett, a szél meg-megmozdította, a lámpa zöldre váltott, én pedig mentem tovább a dolgomra.