Pénteken L'art pour l'art előadáson jártunk Anyáékkal, s el kell, hogy mondjam, életemben először látva a társulatot. SZUPER VOLT!

Na ez most nem olyan szuper volt, hogy eldörmögtem valamit a bajszom alatt csak benyomva maradt a Caps Lock és az étcsokitól (amit az imént majszoltam) kicsit vastagabban szedettnek tűnik. Nagyon sokat nevettem és még azon is elgondolkodtam, hogy eddig miért nem voltam valamely előadásukon.

Nagyon sok fotót csináltam, legtöbbje portré, ezeket megnézhetitek, beszámolóm ide vagy a képekre kattintvaitt olvasható, vagy ebben a bejegyzésben maradva:)

Volt az előadásnak egy olyan blokkja, amelyben Laár András bűvészt alakított. Nekem ez tetszett a legjobban (lehet, hogy azért, mert Orsi kiderítette, hogy előző életemben bűvész-buksza voltam:P). Szóval a bűvészes volt a kedvencem, mert a legegyszerűbb eszközökkel, a legalapvetőbb és hétköznapibb dolgokból sikerült Andrásnak olyan poénos műsort előadni, hogy könnyesre nevessem magam:')

Nagyon jó volt, országos turnén járnak, aki teheti (és nem áll tőle távol az abszurd humor), ugorjon be egy előadásra. Apropó, honnan a cím? Nos Besenyő Pista épp arról elmélkedett, hogy a disznó mennyire halmozottan hátrányos helyzetű állat, mert ugye először leölik (ez elég nagy hátrány), aztán ledarálják (ami szintúgy hátrányos), de ezek után még visszatöltik a saját belébe, amitől tényleg halmozottan hátrányos helyzetű lesz. E gondolatmenet előtt/után hangzott el a kolbászmániás családfőtől eme költői kérdés: Vajon melyik volt előbb, a hurka vagy a kolbász? - most biztos sokan törik a fejüket...