A héten írtam egy cikket a szombathelyi graffitikről. Fotóztam hozzá egy galériát is, és persze kikértem egy utca-művész, illetve egy rendőr véleményét is. Úgy érzem, hogy érdekes lett az anyag, s kisegítvén a hálón keresgélőket ide is bejegyzem, ha már egyszer szereti a google a blogomat:)
A megfelelő környezetben lévő graffiti nem bántja a szemet, viszont manapság már sok a gyenge minőségű rajz, amik művészi értéket néha, akkor is csak nyomokban hordoznak. Inkább csak „tag”-eket (amolyan címkék, az alkotók neve) hagynak a falakon sokhelyütt. Lehet, hogy fantasztikusan oldotta meg az utcaművész a 3-4 betű egymásutánját, de ez a laikusok számára általában nulla művészi tartalmat hordoz. Sokszor pedig olyan helyre kerül, ahova igazándiból nem kéne. Új épületek homlokzatára, mint ahogy a frissen elkészült belsikátor márványlapjain is hamar megjelentek az első tagek.
A MŰVÉSZ
Egy nevét (érthető okokból) nem vállaló graffitist kérdeztünk arról, hogy mi a véleménye a tagelésről, milyen a helyzetük napjainkban.
- Minden graffitis tisztában van azzal a ténnyel, hogy az átlagember számára a létünk csupán vandalizmus. De szerintünk egy fal megfestése maximum esztétikai kárt von maga után, és igenis lehet tőle érdekes, változatos egy amúgy unalmas utcakép. Rengeteg firkász jár művészeti iskolába, sokan grafikus pályán mozognak tovább, semmi esetre sem kéne ezeket az embereket holmi bűnözőkként azonosítani. Ha egy rajzot lemosnak, az alkotója úgyis rájön, hogy nem oda való a munkája.
