Most már joggal mondhatom, hogy a vasárnapok a kedvenc rajzfilmjeimé itt a blogomon. Általában sokat röhögök esténként/éjjelenként régi meséken (bár lehet, hogy a kimerültség is közrejátszik ebben, az agyhalál közeli mentális állapot, amikor már csak arra vagyok képes, hogy kattintgassak).
Ez most nem egy ilyen röhögős mese, hanem egy kis aranyos, ami Susie-ról, a kis kék kupéról szól. Nem titkolom, hogy a vasárnapi bejegyzéseim első sorban Anya és Gabi szórakoztatására, nosztalgikus kitöréseire szolgálnak. Susie történetét mi nem is mozgóképen ismertük meg, hanem mesekönyvből, de nagyon agyonhasznált mesekönyvből, hiszen sokat lapozgattuk.
Milyen kis hot-rod öreglány lett belőle mi?
Szólj hozzá! komment
