Összefutottam egyik este egy barommal, akinek sajátos rendszabályai voltak a közlekedést illetően – magyarán neki van elsőbbsége mindenkivel szemben. Ez persze így nem igaz, mert rá nem vonatkozik az a szabály, mint ami a BMW-kre. "Egyenrangú utak kereszteződésénél mindig a jobbról érkezőnek van elsőbbsége, kivétel, ha BMW. Az bármelyik irányból jön elsőbbséget élvez." - valahogy így nem? De ez Mercikkel nem működik, meg azok szinte mindegyikén van index is.
Konkrétan úgy nézett ki a szituáció, hogy valamikor fél nyolc körül (amikor már csak sárgán villognak a jelzőlámpák) átmentem az éjjelnappaliba. A zebrához érve láttam, hogy jön messzebb egy fehér autó, mögötte pedig egy kisebb kocsisor, így egyértelmű volt, hogy akkor kell átmennem. Elindultam a zebrán, láttam, hogy lassítani kezd a fehér Daewoo (aki a védett útvonalon érkezett) de jobbra nézve egy régebbi Mercedest láttam, ami nem nagyon lassított, holott elsőbbséget kellett adnia. Simán ráhajtott a védett útra, ezzel kis elkormányzásra kényszerítve a Daewoo-t, majd a zebra kétharmadánál befékeztek mindketten (tőlem kb 2-3 méterre) ugyanis ha még egy métert haladnak, akkor összekoccannak. Én ugye meg megálltam, mert: vagy előre lépek és a Daewoo üt el, vagy maradok és akkor talán nem ütnek el, mindketten kikerülnek, és ezzel elősegítik azt, hogy másnap is tudjak bejegyzést írni ide.
Ezt megpróbáltam lerajzolni kisebb-nagyobb sikerrel. A kivitelezésről, annyit hogy éjfél múlt és az ölemben firkáltam, és ez nem a napirajz. Katt és nagyobb lesz:
A Daewoo sofőrje dudált és mutogatott, illetve üvöltözött a Merci sofőrjének, aki ezt nem hallotta/figyelte, mert épp azzal volt elfoglalva, hogy nekem üvöltsön és dudáljon. „Mi a k*rva anyádat csinálsz bazmeg’!” _ szállt felém az udvarias kérdés. Én nyakamban dobogó szívvel mondtam nyugodtan magamban: „Köszönöm jól!” _ majd udvariasan széttárt karokkal mutattam az alattam lévő közúti jelzésre/festésre és mondtam kicsit a dudákat túlkiabálva: „Zebra bazd meg! Zebra!” _ ezzel tovább is mentem és a járdán már némi biztonságérzet töltött el.
Az ilyenek persze mindennaposak, ha nem is velem, de gondolom mindenhol van egy-egy ilyen. Csak arra lennék kíváncsi, hogy mit gondol az a sofőr, aki körülnézés és elsőbbségadás nélkül kihajt egy másik kocsi elé/mellé, illetve hogy is formálja úgy magára a közlekedési szabályokat, hogy neki van elsőbbsége és nem a zebra közepén sétáló gyalogosnak? Azért erre nem mondanám azt, hogy a háromágú csillag miatt érzi magát feljebbvalónak. Na mindegy, lényeg, hogy nem lett keréknyomos a vajszínű kabátom…
