A hétvégén új kutya érkezett a rezidenciára. Egy fiatal, még csak egy éves és nagyon játékos puliról van szó, akit előzőleg Bundinak hívtak, mi pedig rögtön átkereszteltük Bandira:P

Azt hittük, hogy nem lesz túl nagy hacacáré, de tévedtünk, amint megérkezett Bandi egyből összekaptak Bercivel. Berci érzéseit meg lehet érteni, 10 éves már és hirtelen valaki "betolakodik" a területére. Volt már régebben is rá példa, hogy Berci mellé hoztunk ebet, de akkor vagy azért mert lány, vagy azért mert kisebb volt (méretileg), nem volt sok gond. Bandinál más a helyzet, Bandi egy súlycsoportban van Bercivel és egyelőre nem nagyon hagyja magát. Amikor nincs kint senki sem az udvaron, akkor teljes a nyugalom, fekszenek, elvannak, esetenként macskáinkat kergetik (Berci csak az idegen macskákat kergeti, de most (gondolom nem akar tekintélyesést) kergeti a sajátjainkat is). Amint kilép valaki az udvarra, Berci egyből morogni kezd, melyre Bandi ugatással reagál és pillanatok alatt összeugranak. Azt mondták többen is, hogy nem kell aggódni, pár nap és lerendezik egymással: "erősebb kutya b*szik" - hagyjuk őket. Remélhetőleg tényleg hamar megoldódik a hatalmi viszály, mert így elég kényelmetlen a helyzet, alig akarunk kimenni az udvarra. Bandi viszont nagyon aranyos, ezért jó lenne, ha megbékélnének. Berci csau-csau és uszkár keverék, azt mondják a csau-csau ágról magával hozta az agressziót, de Berci nem egy harcias eb, csak nagyon féltékeny. Nehéz vele tudatni, hogy nem lecserélni akarjuk, hanem hoztunk mellé egy "havert". Ő Berci, aki még nem ismerné a blog fejlécképének bal sarkából:
Most Bandival csak akkor játszom amikor Berci nincs otthon, nehogy a féltékenységnek alapot adhassak, nehéz dolog ez az összeszoktatás. Ejj... Na mindegy, idővel csak megoldódik:)
Bandit majd alkalmadtán fotózni fogom, baromi nagyokat tud ugrálni a bokrok felett teniszlabdával a szájában, ilyenkor csak úgy száll a nagy szőrtenger körülötte:)