Közismert tény, hogy vannak az országban olyan leárnyékolt területek, falvak, melyekben nem épp rózsás a térerő. Kissomlyó is egy ilyen falu, egy hegyközség, s hegyközség lévén természetesen hegy is tartozik hozzá. A magentásoknak nincs túl nagy gonduk a hegyen található torony miatt, de a voda és pannon kicsit már gyengébb jellel szolgál, ami azt jelenti udvaron okés, de a házban már nem mindenhol. Persze a mi házunk 118 éves már és akkoriban még nem téglával építkeztek, ezért a majdnem egyméter vastag kőfalak nagyon jó védelmet nyújtanak a behatolni kívánó rádióhullámok ellen, ezeken a falakon még Superman is csak ködösen lát át. Annak idején pannonosként a házban kis zónák voltak kijelölve, ahonnan csak egyfajta szögben tartott telefonnal lehetett beszélni. Az évek alatt javult a procedúra, most már csak annyi a teendő, hogy az ablakban kell tartani a telefont és beszéd közben közel kell hajolni (legalábbis vodásként).
Így tettem tegnap este is, amikor jött a bumm. Szokás szerint behajoltam az ablakba (már el volt húzva a függöny), épphogy kimondtam a hallót, már csattant is a fejemen a karnis és az egész cucc úgy ahogy van: "Aú..." - szóltam higgadtan a telefonba, majd örömmel nyugtáztam a fejemen két garnitúra firhanggal, hogy jól vagyok:P
Veszélyes ez a mobilozás, sugároz is állandóan, meg autózás közben elteri a figyelmet, ínhüvelygyulladást okozhat a rengeteg sms-ezés, van amelyikben az akksi robban... A függönyről nem is beszélve.
Bár lehet, hogy el kell beszélgetnem a Zsóttival, gyanús nekem, lehet megbütykölte a karnist és direkt hívott... Hmmmm...

(Vagy ez mind a véletlen műve és nem kéne egyszerre 3 helyszínelős sorozatot néznem!? :P)