A tavalyi gólyabálhoz képest az idei klasszissokkal jobb volt hangulati indexemet tekintve, (még táncoltam is), sokat nyomott a latban az is, hogy nem egyedül mentem, mint tavaly.
Igaz, hogy idén az előkészületek bakiparádéját kellett átélnem, volt vízokádó mosógép, alkarégető vasaló, szakadt öltönyrészletek és nyakkendőhiány. A bálban viszont minden jól ment, hajnali öt körül hagytuk el a helyszínt, ez mindent elárul, és hogy milyen volt a fejem a hegedűversenyen? Nem is beszélnék róla, szerencsére haza lettem küldve, mert kicsit pangás volt, így aludhattam pár órát, rámfért...
A hegedűverseny, inkább általánosítanék, a komolyzene jót tesz. Ücsörgöm a fényképezőgéppel, kattintgatok párat fellépőkként és közben árad a muzsika a hangszerből egyenesen az agyamba, és jó... Kikapcsol, ellazít és élményt nyújt, érzelmek fejeződnek ki a dallamokban... Aki nem nagyon jár hasonló rendezvényekre egyszer-kétszer kipróbálhatja, megéri:D
Tovább a poszthoz
Igaz, hogy idén az előkészületek bakiparádéját kellett átélnem, volt vízokádó mosógép, alkarégető vasaló, szakadt öltönyrészletek és nyakkendőhiány. A bálban viszont minden jól ment, hajnali öt körül hagytuk el a helyszínt, ez mindent elárul, és hogy milyen volt a fejem a hegedűversenyen? Nem is beszélnék róla, szerencsére haza lettem küldve, mert kicsit pangás volt, így aludhattam pár órát, rámfért...
A hegedűverseny, inkább általánosítanék, a komolyzene jót tesz. Ücsörgöm a fényképezőgéppel, kattintgatok párat fellépőkként és közben árad a muzsika a hangszerből egyenesen az agyamba, és jó... Kikapcsol, ellazít és élményt nyújt, érzelmek fejeződnek ki a dallamokban... Aki nem nagyon jár hasonló rendezvényekre egyszer-kétszer kipróbálhatja, megéri:D
Szólj hozzá! komment