Tegnap este már épp készültem a szokásos szendvicskészítéshez, amikor eszembe jutott, hogy van alapanyag egy paradicsomszószos tésztához, hiszen terveztem, hogy csinálok a héten. Tudom ez nem nagy dolog, csak ugye én jellemzően kerülöm a tűzhelyemet, így abszolút bejegyzésgyanús, ha ügyködöm valamit a konyhában:P

Gyorskaja - ez a kulcsszó, hamar és egyszerűen. Csináltam már egy-két időigényesebb kaját is, de szeretek hamar végezni a gyomorba-valóval. Még nem értem el a "szeretek a konyhában időzni" kort.

Persze lehet enni előre elkészített szósszal, lehet enni porból stb. de annak mégis finomabb íze van amit az ember maga ügyködik össze:) Anya javasolta ezt az egyszerű receptet, megjegyzem finom lett:)

Odatesszük a tűzre a tésztának való vizet, ügyelve arra, hogy a lehető legkevesebb szőrt pörköljük le a kezünkről, mikor a tűzhely felett áthalad az edény - mert ugye a lányoknak kapóra jön, hogy nem kell borotválni/gyantázni akármizni, de nekünk jól áll, ha van a karunkon némi kunkori:) Amíg felforr a víz, addig összekockázunk egy jófej hagymát, s közben azon gondolkodunk könnyeink közepette, hogy miképp lehet szépen és gyorsan hagymát aprítani (tán megkérdem majd a szakács bátyámat). A hagymát olajon pirítjuk, közben kinyitjuk a paradicsompürés konzervet (400gr). Szidni kezdjük a konzervnyitónk gyártóját, amikor hatalmas baz'megok közepette késsel próbáljuk az egymással szemben megmaradt két kis peremrészt elvágni, hogy kinyíljon a doboz. Miután ez megvolt, örülünk, hogy mindenhova fröccsent a paradicsom, csak a világoszöld pólónkra nem.

Lereszeljük a trappista és a karaván sajtot, majd összekeverjük a kettőt (mindenki olyat vesz és olyan arányban, amilyet akar). Aztán ha már megpirult a hagyma, akkor beleöntjük a paradicsompürét, épp annyi vízzel, amennyivel kiöblítjük a konzervesdobozt. A paradicsomszószt rottyanásig hagyjuk a tűzön, ízlés szerint borssal és cukorral ízesítjük. Én annyit tettem bele, amennyi jól esett, meg amennyit még véletlenül beleszórtam borsból:) Majd amikor már a tüzes cucc fortyogva lövöldözni kezd elzárjuk a gázt, s belenyomunk egy gerezd fokhagymát a szószba. Persze a tészta eközben már megfőtt, leöntjük, szósszal összekeverjük, rá a sajt, aztán nyammm. Mindez előkészülettel, mosogatással (közben), kajálással instant-kávéval és facebook-on való közzététellel kb. 50 percet vett igénybe, és még holnapra is megvan az ebédem. Na az ilyen gyorskaját bírom:)