Egy hete volt már, hogy vártam a papírt, avagy a plasztikot, vagy anyagok helyett egyszerűbben csak: a jogsit. Tegnap végre megjött.

Na ja, sejtettem, hogy kézhez kapom, hiszen a 3 nap - 1 hét határidő épp letelt, s délelőtt eléggé beborult az ég, fújt a szél, s annyira lógott az eső lába, hogy azt valaki pont elérte, kíváncsiságból jól megrántotta. Ezzel leszakadt az ég alja, s az ablakon lerohanó vízcseppeket nézve már biztos voltam benne, hogy vár az értesítő otthon a postaládában.

A régi jogsim kékes-rózsaszín volt, az újjal én is a rózsaszínesek táborát gyarapítom immár, viszont sikerült, amit elterveztem. Biztos ti is megtapasztaltátok már a magyar igazolványgyár képfeldolgozási remek bravúrjait. Nekem is volt már benne részem.

Tipikusan a: "sittes" kategóriába tartozó fotó díszelgett a jogsimban, illetve az van a személyimben is. Borosta, sötét, foltos kép, fapofa. Most elhatároztam, hogy ha borostásan is, de mosolygok a fotón. Sikerült.

Hogy eddig miért volt mindig "sittes" képem? Nem is tudom. Eszembe sem jutott vigyorogni. Most normális lett. Mint a fősulin az idexem, abban is mosolyogtam, mint a tejbetök. Tényleg, mi az a tejbetök? Ez most érdekel, hogy honnan ered ez a mondás.

Tehát késő délután elállt az eső, a pocsolyák miatt már nem ugrottam a Dög nyergébe, meg azért sem, mert féltem a rendszert. No mindegy. Holnap (ma) hazalépek, végre motorozhatok, tanuló-mellény nélkül mehetek pár kört, szóval zsírság, királyság, faszaság, meg minden olyan cucc, aminek ság a vége és egyenlő az előbb említettekkel:)
 

PS: Mayer előrelátó volt. Abszolút bűnbánó tekintetetet vágott a fotó készítésekor, így szerintem még azt is megbocsájtanák neki, ha 100-al egykerekezne harmincas övezetben a forgalommal szemben... Bár ilyet nem tud/fog majd csinálni...

Az első kör - kiegészítés
Tegnap mentem pár kört a városban és haza is elugrottam, s ismét bele kell törődnöm, hogy az elmúlt években (régebbi motoros időszakomtól napjainkig) még mindig sok a vak autós, akik számára a motor hiába nagy, hiába piros, hiába hangos: nincs ott.

Városban kihajtott elém egy Audi, majd ezt követően nem kaptam meg az elsőbbséget, balról. Tudom, hogy motorral elfér az ember, de ne kelljen már egyszerre kanyarodnom egy Ford Transittal úgy, hogy közben attól kell félnem vajon lesodoro-e.

Városon kívül haladtam normális tempóban, s nagyjából egy kilométerrel előttem láttam a traktorúton, a főút felé haladó fehér autót. Szinte éreztem, hogy kikanyarodik, lassítottam is kicsit, s miután elment 1-2 autó nem kanyarodott. Már-már kezdtem örülni, de végül autósunk a távolságot és a sebességet elég rosszul megbecsülve kikanyarodott elém, majd amikor 60-al az autó seggébe álltam dudával és refivel jeleztem, hogy csessze meg, amire ügyet sem vetett, mert ugye én ott sem vagyok, vagy épp azt gondolta, hogy a k*csög-b*zi motorost most megszopattam, ne száguldozzon itt. S milyen igaza van. Főúton ne menjünk már 90-el, beállt stabil 80-ra...

Ugyanezen útszakaszon, csak immáron visszafelé, nem tetszett opelos komának, hogy lassítok, s nem a 70-es tábla miatt, hanem azért, hogy a sárvári hidaknál kialakított két-két bukkanó (ami lassan már ugrató) ne dobja meg annyira a motort. Szóval opelos koma ezt nem tűrte, záróvonalon előz, s mivel vannak szembejövők is, ezért kicsit leszorít az út közepéről a vonalra - mindegy. A motoros az elfér nem?

Ismét meg kell szoknom, hogy nem látnak, hiába engedtek el ketten, jelzett a kamionos, hogy előzhetek, miegymás... Nem látnak, rosszul becsülnek, a közlekedők nagy része még mindig "vakokból" áll...