Egyszer már írtam a szomszédaimról itt.

Már megint túl sok információt tudok meg a szomszédaimról, annak ellenére, hogy nem akarom. Festegetek a folyósón, amikor az emeleten, a nyitott ablakú lakásból kihallatszanak Anyuka, a kisfiához intézett ismeretterjesztő szavai:

"Én még nem ettem abból a vacakból, ezért egészséges és szép krémes a székletem."

Ezúton szeretnék köszönetet mondani édesanyámnak, amiért életem során _ bármit is ettem _ nem tudatta velem, hogy milyen egyes dolgok szilárdsága. Inkább azt mondta, ha épp egy kupac habszivacsszerű édességet akartam magamba tömni, hogy az nem egészséges, hízlal, árt a fogaknak és hasonlók.

Sokkal teljesebb az életem, amióta tudom, hogy a szomszédnál minden rendben van, ettől boldog ember vagyok, s ha szembejön majd velem az anyuka a lépcsőházban, akkor majd arra gondolok, hogy egészséges.